2017. január 7.

Egy téli szombat délelőtt

Ma a Hullámok tengerén c. könyvről szerettem volna írni néhány gondolatot, végül nem ezt teszem, mert sokkal jobb dolgot tettem ma reggel, délelőtt: elmentem sétálni. Erre, arra .  A nyugalomban,  ahol nem járt senki. Csak a madarak. 


Megmásztam a Kálváriát,  ami nekem eleve nehéz, mert felfelé nem tudok gyalogolni, hát még a legvastagabb térd alá érő kabátomban! Láttam messziről egy ijedt hatalmas vadnyuszit,  és - szerintem- egy őzikét. 


Elmentem a tóhoz,  s nagyon örültem, hogy láthatom a kacsákat is. A tó befagyott ebben a nagy hidegben, telis-tele korizás nyomaival,  mindenhol csend volt. Gyönyörű látványban lehetett részem. 




A hegymenet mellett még egy problémám volt: majdnem lefagyott az arcom. Ha a sálat feljebb húztam, hogy csak a szemem látszódjon ki,  akkor pedig bepárásítottam a szemüvegemet. :-)

Ha nem múlik a hideg, kötni kellene magamnak arcvédő-felszerelést. :-D


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...