2016. május 29.

Süni, túra, erdő, én és mi

Volt itt mindenféle a héten.
Láttam rántott bodzát epersalátával egy fotón, ez akkor is mélypont volt azon a napon. Több gondolat is átfutott rajtam, de tulajdonképpen én jót nevettem. :) Nem bántásból, mert mindenki egye meg és kóstolja meg azt amit szeretne, vagy amit a családja szeret, és tényleg mindenki maga osztja be az idejét........ de ez azon a nehéz napon, ami nem volt boldogtalan nekem sem, igen mulattató volt. Bocs az érintettől.

Láttam sünit, George megijedt tőle. :D




Az ovi kicsit érdekesen alakult. Egy egész hetet átvettem Henitől, hogy az egész tematikát én csináljam a minősítés előtt, és megkaptam a reggeli ügyeletet is, irtó jó volt még korábban elindulni otthonról. Sőt csontig ázni, és valami alja ruhát keresni bent. :D
S majdnem feleslegesen cseréltem, hiszen volt itt mindenféle délelőttönként: a napirend megszakítása a fogorvos látogatásától, az ugrálóvárig, zenés előadáson keresztül  a dupla csoportig...  Jó, hogy péntek lett.............

2016. május 25.

*jórossz* - *rosszjó*

Ha írnék napi jót, meg rosszat, akkor a második a tegnapi bugyiig elázásom volt, az előző pedig ugyanazon a helyen a fák, akác illata a mai napon. Biztos kellett a nagy zuhi a mai jó illathoz.
Budapest, 6 óra 27. 

Ha írnék, ezeket írtam volna le. De nem írok. 

S képzeljétek! Ma ismét olvastam........két oldalt, de tervezem folytatni.
Tisztára nyugi van bennem.

8.

2016. május 22.

Apukám szerint, soha nem leszek lokálpatrióta

Szóval ezen a hétvégén vannak a helyi falunapok, és ahogy telik az idő egyre kevesebb időt töltök kint. Ezer éve látott emberek, akiknek örülnöm kellene, és egyébként örülök is a találkozásnak, a köszönésnek, csak többször elgondolkodom, hogy tényleg érdekli-e azt a valakit, hogy mi van velem? 
Gondoltam, hogy az idén kitelepszem a térre, s visszaépítem a régen elveszett kapcsolataimat. Most vasárnap délután van, még éjfélig zajlik, de a tervemből semmi sem lett. Majdnemhogy, tőlem függetlenül. :(

2016. május 16.

Párnaember a Radnótiban


Tegnap színházban voltam, egyedül. Többen furcsállották ezt, mármint, hogy egyedül megyek, de engem nem zavar csak annyiban, hogy az első benyomásaimat nem tudom megbeszélni senkivel.
Szóval színház, egyedül. Még áprilisban, a költészet napja környékén félárasan akciózott a Radnóti Színház, akkor találtam ezt A párnaember előadást. A hűtőn árválkodott szegény magányos jegyem, és majdnem ott is maradt. Még fél5-kor is az órát néztem, hogy kiposztoljam-e elmenne-e valaki, de nem vitt rá a lélek. Nehezen indultam el az egész napi punnyadásból.

De...........................!

2016. május 7.

Vagyok valaki darabokban, vannak akik egészben is furcsák :D

Ez a bejegyzés nem is az enyém. Azaz nem teljesen.  Két blogger írását olvastam, egyiket tegnap, a másikat ma, aztán   harmadik valami(k) a szemem elé került az arctalan/arcos közösségin, és összeállt az én írásom...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...