2016. november 1.

Életfonal, Aranyélet, életek itt és ott

Filmek,  könyvek,  történetek,  hitetlenkedések: ez a hétvége kulturális mérlege.


Megnéztem az Aranyélet sorozatot azért,  mert említette Szilvi,  olvastam a hírekben,  s kíváncsi lettem rá. Azért én nem mondanám,  hogy hollywoodi produkció, de kétség kívül végig néztem, gyorsan. Csak ott vannak azok a hibák,  amiket egy magamfajta,  alig_nézek_filmeket személy is kiszúr. 
De mindenképpen valahogy megnézem majd a folytatást is, legalábbis elkezdem majd, bár szerintem hamar meg fogom unni, sokáig nem bírom sem a szenvedést sem az igazságtalanságot, sem a rosszat.
Inkább a pszichológiája érdekel. Amit belőlem,  naiv fruskából kivált.  Hogy csak sejtettem, hogy ilyen módon összeszövődhetnek a csalás,  a korrupció szálai,  de hitetlen undorral gondoltam bele. Kommentáltam az anya szövegét, megjelenését, tetteit,  stb. Drukkoltam Mira tisztasága miatt. Attilának,  hogy sikerüljön. Drukkoltam a pozitív változásnak........  Maradjunk annyiban,  hogy eddig is sejtették hogy a temérdek gyorshajtónak stb. kapcsolatai vannak valahol, míg,  én súlyos megvonásokkal perkálom ki a sárga csekk összegét,  ami nem is az én saram...



Már az Életfonal című könyvben is megtalálható a lefizetés ipara,  a jólét fogalma a többiek nélkülözése mellett. 
Volt és lesz is mindig.

A könyv Thessalonikiben játszódik,  ahol egy nagyszülői házaspár elmeséli unokájának saját történetüket. Ne gondoljon senki bájos kis szerelmi románcra! 
Katerina és Dimitri története 1917-ben kezdődik, amikor még kisgyermekként találkoztak a görög városban. Katerina hányattatásait, Szmírnából való menekülését, megsebesülését, édesanyjától való elszakadását is nyomon követhettem, mígnem 6 évesen a thessaloniki Irini utcába vetette a sors egy Eugénia nevű asszonnyal és két lányával, ahol a szomszéd muszlin család, a zsidó Moreno család és a görög Komninosz család váltak barátaikká. Dimitri Komninosz nagyon gazdag családban nőtt fel, ideiglenesen élt ebben a kicsi utcácskában, s ebben az időben ő is jó barátságokat kötött az itt élő gyerekekkel.

Az Életfonal című könyv életek története. Elkezdjük letekerni, és a történetek kronologikus sorrendben követik egymást. Középen Katerina Szarafolgu élete áll, mi lesz az árva 6 éves lányból, hogy lesz ő a város legtehetségesebb varrónője, miért megy hozzá Gurguriszhoz a gazdag férfihoz? Miért gyűlöli meg? S Katerine élete kibontásakor ott van a görög történelem, a politika, a háborúk,  a holokauszt, olyan görög események, amikről én nem sokat tudtam. Valahogy a görög történelem nincs a tananyagunkban.....
Az Életfonal, a fonalgombolyag egy többszínű fel-és letekerődő anyag, amelynek sokszínűsége rejti a könyv szépségét és érdekességét.
Amikor olvastam az elmúlt napokban, sikerült abba a hangulatba kerülnöm, mint amikor az Öltések közt az idő című könyv kötött le. Hasonlóságok, különbségek. Nagy különbségek. De a hangulat, számomra, majdnem ugyanaz.
S, hogy miért is mesélték el az egyik unokájuknak a történetüket?- Azt hiszem éppen itt volt az ideje ennek.

Tanulság: van, ami nem változik. Vannak, akik jobban élnek, vannak, akik kevésbé; vannak akik törvénynek megfelelően, vannak, akiknek nem ez a mérce.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...