2016. szeptember 13.

napiÉrzés #maholnap avagy a napiAndi nosztalgiázik

Anyukámtól eltanultam, hogyan kell a gyerekeknek évente, unásig ismételni a születésük körüli időszakot. Nekem nincs jó memóriám, de erre jól és pontosan emlékezem: 
2003.szeptember 13, szombat délután.
Az akkor 2 éves 1 hónapos és 26 napos Hannával az Árkádban vásároltam meg a még meg nem született Petinek az első plüss, ágyba való kedvencet. Sokáig válogattam, mert cuki kellett, nem maci, nem szöszölős, nem hulló szőrű, így lett megvéve Buksi.
Az Árkádban sétálva ezzel a két éves nagylánnyal, azon tanakodtam, mi történne akkor, ha ott helyben elfolyna a magzatvíz? :-)
Hogyan hívnám telefonon a családot, hogyan várakoznék nyugodtan, míg jön valaki értünk. Szép emlék. Aztán másnap reggel, otthon fél 7-kor az említett élményre ébredni felemelő érzés volt. Kényelmesebb.
Holnap ünnep, de igazán mindennap ünnep velük. (Csak néha azt ünneplem, hogy milyen szép érzés, hogy sokféle érzelmem van a mindennapokban. :-) )
*ölelések*


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...