2016. augusztus 11.

Néztem nagyokat és jókat

A Dominóval lassan haladok, pedig igazán érdekel, próbálom elfogadni, hogy vannak olyan férfiak, mint a benne szereplő. De úgysem tudom elfogadni, így csak arra leszek kíváncsi meddig megy el. Szerintem, ezzel a gyorsasággal és a munkával együtt be kellene fejeznem néhány napon belül.

Addig is néztem mindenfélét: olimpiát, filmeket, színházban , koncerten is voltam. Nos, csak röviden és összevissza.

Tegnap elmentem moziba, természetesen egyedül, mert a kiválasztott film engem érdekelt csak, és amúgy sem ért rá senki a családból.
A hegedűtanár című brazil filmet néztem meg és nagyon-nagyon-nagyon tetszett!!!!!!!! A vágás, a sötétség, ami néhol már elkeserített, a tartalom, a történet és a rengeteg hegedűszó! A muzsika. Csak ültem a kis kamarateremben, ahol összesen négyen voltunk, és belemerültem a látottakba. Nem hiányzott az internet, a világ, semmi. Csak néztem és hallgattam. Jó volt, hogy kimozdultam, mozizás után még sétáltam is az esős városban. Jó volt, mert éppen nemrég írtam le azt, hogy milyen nehezen teszem meg ezt a kimozdulást a távolságok miatt.



H-val Magashegyi koncerten is jártunk: klassz volt, de volt pillanat, amikor vártam a végét. Úgy vagyok a zenéjükkel, hogy kellemes, olykor meghallgatom őket, de csak 1-2 szövegük mond és jelent nekem valamit, ami pedig kevés. Bíborkából árad egyfajta nyugalom, a testtartásából, a metakommunikációjából, a beszédéből, így a koncertet jobban élvezem, mint simán hallgatom őket. 
Programnak megfelelt, ha már megvolt rá a jegy.



A gyerekekkel megnéztem az Operában a Billy Elliot musicalt. Igazából nem annyira követem én a budapesti musical felhozatalt, de megtudtam, hogy ismerős lány táncol benne bizonyos napokon, így elmentünk megnézni. Nem volt annyira tökéletes a helyünk, de kisebb kényelmetlenséggel láttuk az egész darabot. Véleményem? Tulajdonképpen jó, a gyerekeknek nagyon tetszett, nekem egyszer nézhető, olyan, mint a film, leszámítva 1-2 jelenetet és a végét, ami nekem agyon hiányzott. Jó kikapcsolódás volt, eltekintve attól,  hogy rém rondán beszéltek benne. Olyan káromkodásokat használtak, hogy néha fennakadt a szemem. Én kiváltottam volna ezeket kevésbé cifrákkal....



Filmeket pedig azért néztem, mert elhatároztam régi elmaradásaimat kellene bepótolnom. Így láttam A profit Belmondoval, hú, de jó volt! Aztán Az élet szép-et, ami tényleg egy különlegesen szép történet a holokausztról. Aztán Peti megvétózta a tervezett filmeimet, így kiválasztottuk a Grand Hotel Budapestet, de nem tetszett és nem is néztük végig. Azt hiszem ennyi volt, mert közben itt az olimpia is, dolgoztam is, nem jutott többre idő. Talán ma keresek valamit ismét. Keresztapa pl. régi tervem. :)

*üdvök és ölelések*

.... a képek sajátok!

Update: Billy Elliot után eszembe jutott az ezer éve látott Flashdance, megnéztem vasalás közben, és rájöttem, hogy unalmas. Most már nem tetszik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...