2016. július 23.

Háát, vége....

...., de nem ilyen tragikus ez, csak a balatoni másfél napom telt el.

Ami maga volt a pihenés, a nyugalom, a nevetés.
Ahogy a kékközösségin közvetítettem csütörtökön, nagyon hamar megszerveződött, hogy jöjjek Siófokra Bozshoz. Így csütörtök este 6-tól mostanáig itt tunyultam. A gyerekek (végre!) ma jönnek haza táborból, így a péntek este volt a nyerő a hazajövetel szempontjából, de egy kedves szomszéd most, korán felvisz Pestre, így éjszaka nyomon követtem egy váratlan balatoni vihart és a müncheni izgalmak is itt értek. Egyébként a gyerekek miatt még a kapolcsi estét is inkább lemondtam, gondoltam is Bíborkáékra az este!
Azt hiszem ennyi.
Én nem tudok beszámolni nagy izgalmakról és ereszd el a hajamat!-ról,ennyi elég nekem. :-)
És elolvastam A nő mosolya könyvet, ide kellene beszúrnom egy néhány mondatos értékelést, véleményt, hogy B.is elolvassa, de ez most nem megy... így ezt már megeszi a fene! :-D

*puszik*



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...