2016. március 16.

Menni, menni, menni és nem gondolni, utazni, utazni.....

Bevallottam már magamnak is, és másoknak is, hogy nem éreztem magam túl jól Debrecenben. Hazavágytam, akkor még nem tudtam, hogy inkább maradtam volna ott, vagy ültem volna vissza a kocsiba este 7-kor, mert olyan rossz lett aztán. De most már mindegy. Odafelé is, és visszafelé is a Hortobágy közepén megint kifejtettem L-nak, hogy laknék egy város-közeli tanyán, sétálnék a mezőn a pipacsok között, hallgatnám a madarakat, kapálnék a kertben, de inkább, sokszor, csak néznék ki a fejemből és olvasnék. Dolgoznék ott valahol, egy 1-2 csoportos oviban (itt azért leszögezem, hogy szeretek dolgozni a munkahelyemen), kicsit nyugalmasabb időszakra vágyom.  Természetesen kivitelezhetetlen, de ki tudja hol leszünk 10 év múlva? Én egy Balatonhoz közeli valamit szeretnék, akár lakott területen kívül...


Ez a menni-menni gondolatom vissza-visszatérő, persze megkapom mindig, hogy én nem tudnék ilyen helyen élni. A lényeg, hogy a "menni, menni, menni", éppen ezért lepődtem meg, hogy a Vadon (The Wild) című film nem nyűgözött le.
Nem tudtam együtt érezni Cheryl-lel. Oké, sajnáltam, és nem érthetem az életét és múltját, és nem ítélkezhetek, mert jöhet az életemben, a gyerekeim életében sok minden, aztán itt állok majd egyedül vagy L-sal (mostanában rájövök, hogy magamra számíthatok csak), és ki tudja, hogy csapódna le bennem és mit válthatna ki? Szóval nem ítélkezem, de azért nem voltam támogató a nő cselekedeteiben, a drogokban a megcsalásokban. Aztán elindult a Pacific-on. A könyvről jókat hallottam, de nem volt kedvem elolvasni. A filmet viszont sokszor tartottam unalmasnak, vontatottnak. Irtó gyorsan teltek a túrás, menetelős napok, és alig szenvedett. Csak emlékezett, néha. Nem is tudom, másra vágytam. Én, aki mennék kicsit, én, aki, gondolkodnék kicsit, mert folyton minden másképpen alakul, mint várom, elindulnék, már terveztem is, azt mondtam a film közben, hogy el sem kell indulnom, nincs miért....semmit nem ad(hat).
:( ennyi.

Aztán megnéztük Bozzsal A kezdő-t. Robert De Niro és a Neveletlen Anne Hathaway főszereplésével. Kikapcsolt, bírtam az öreget. Szeretem a mimikáját,a rezdüléseit, és ezerszer jobban tetszett a Nagyfater elszabadul-nál, amit utáltam. Anne-től nem ájultam el, eljátszotta az üzletasszonyt, aztán ennyi. De Niro (és a pasik) vitte a filmet a hátán. Jókat nevettem, a végén meg is lepődtem, hogy kicsit más irányba ment.


Este még megnéztem Gilbert Grape-et, amit egyszer láttam németül 1995-ben. Nem is emlékeztem a filmre sem, Depp-re és DiCapriora sem. nagyon tetszett, Szerettem nézni a filmet, belemerültem, és visszatért a vágyam a családi összetartásra, az összefogásra, a kisvárosi létre, az olyan életre, amiben felnőttem és akkor utáltam: amikor mindenki ismer. Most senkit nem ismerek a faluban, és röhejes, hogy Panelszomszéd jár össze a helyiekkel, amikor alig ismer valakit... De ez is az én hibám, hiszen mi minden közintézményt a Fővárosban intéztünk szervezési okokból. Gilbert Grape *love* 

S mivel olvasni is vágytam, de nem akartam folytatni az abbahagyott könyvet, így ma elolvastam egy kb. 70 oldalas Wass Albert kisregényt (?), az Egyedül a világ ellen-t, amiben megismertem Mártonkát, s akivel visszacsöppentem a funtineli boszorkány közegébe. Istenszékére, az Isten háta mögé, a hegyekbe. A 16 éves Mártonka egyedül maradt és megpróbál megállni a maga lábán. Amit fogadott apjától, Andorástól megtanult, alkalmazta, és amire a szíve vitte, azt megtanulta. Mert a szíve igazán nagy Mártonkának.... s még csak most kezdett igazán kinyílni.


2 megjegyzés:

  1. Kár, hogy a Vadon-t megnézted, szinte köze sincs a könyvhöz, én olvastam is láttam is, hát mint ne mondjak, míg a könyvben faltam a lapokat, addig a filmbe jó párszor belealudtam. Nem tudta átadni a film a könyvet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyszer elkezdtem a könyvet,de már ott sem tudtam beleélni magam Cheryl helyzetébe. hangosan röhögtem, hogy telepakolta a táskáját, és nem tudtam megérteni. Ott és akkor rájöttem, hogy ezt a könyvet nem kell elolvasnom abban a pillanatban. Azt hiszem szarkasztikus hangulatomban voltam.
      Néha tartunk Bozzsal film-napot, és ő választotta ezt, szerintem ő is szenvedett kicsit, de lehet, hogy elolvassa.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...