2016. február 23.

Elnagyolt kivonat könyvekről

Tetszik ez a cím. :) Nem kedvelem a többeknél látott "zanzásított" kifejezést, egyszerűen zavar a szó, így én inkább a jelentését használom. 
Amikor régen a blogot elkezdtem, mindig azt mondogattam, hogy magamnak írom, nem érdekelnek a statisztikák, kik nézik, hogy tízen vagy százan, vagy ezren. Akkor meg akartak győzni engem, hogy majd érdekelni fog. Nem jött be, mert még akkor sem érdekelt, amikor recenziókat írtam. Soha nem számoltam a kattintgatásokat, s még azt sem tudom, mikor kezdtem blogolni. A recenziókat szép lassan befejeztem, egyszerűen teher lett olvasni. Tudom, hogy örültem az ingyen könyveknek, de hú, de sokszor mellényúltam hogy mégsem én voltam a célcsoport. Pedig az amazon és a goodreads véleményeit is nézegettem, hogy könnyebb legyen. Szóval teher lett. S aztán, amikor ismét több lett az időm, már nem éreztem késztetést az írásra, s végre megint azt mondhatom, hogy csakis magamnak írom ezeket az "elnagyolt kivonatokat". Amelyek lehetnek rosszak, felületesek, olvashatatlanok is. Így most három könyvet jegyzek ide emlékeztetőnek. Egy szóval: összetörve. 

A babaház úrnője 

Összetörtem, mert mást vártam.

Nos, ez olyan történet, amelyet soha nem szerettem volna elolvasni! Annyian olvasták, hogy akkor engem nem vonzott, aztán elolvastam a fülszöveget, még távolabb került tőlem. Éppen megfeledkeztem róla, amikor egy nyöszörgésemre, hogy mit olvassak, kedves Neela barátnőm ajánlotta, és ő egyike azoknak, akik tudják mi kell nekem. Mondjuk nem mondtam neki, hogy elkezdtem, mert simán, indok nélkül akartam a sarokba hajítani. Végül tetszett. Sőt nagyon tetszett, elmerültem benne, érdekelt, hogy mi lesz Petronellával, hogyan fog megbirkózni az amszterdami életével, a fertővel, a mással, mint ami addig körülvette. Hogyan fog a lábára állni, mert tudtam, hogy sikerülni fog neki! Aztán mást vártam a végétől, nagyon mást, és nagyon elmondanám valakinek, hogy mit! Igazából ezt megnézném filmen, szuper lennének a sikátorok, a képi világ, és még Jack-et is elképzeltem. Olyannak, mint Jack Sparrow. :D Másság, misztikum, munka, megértés, menekülés...


(Fülszöveg:

Mindazt, amit látsz, játéknak veszed.

Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte. A Brandt-ház ugyanis szívfacsaró titkokat rejt.
Nella kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, miközben újfajta rettegés költözik az életébe: felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha az ő sorsát igyekezne egyengetni. Mintha ismerné a lány által csak tudni vágyott rejtélyeket…
Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai.)


Összetörve
Összetörtem, mert én ilyen vagyok, elaltattam a gyanakvásomat. 
Egy lányról, akivel a főiskola előtt baleset történik. Egy fiúról, aki a lány nagyon jó barátja, és vele is baleset történik. Túlélik vagy sem? Találkoznak-e a későbbiekben vagy sem? S mi a helyzet a szerelemmel? Érdekes könyv, s ott voltak a hibák, és gondolkodtam erősen, még vissza is lapoztam, hogy most Jimmy az Kendall-e vagy Boyd?- választ nem kaptam. Erősen gondolkodtam a saját hallucinációknak megfelelő gondolataimon, az összeesküvés elméleteken, de mivel, szerencsére, ezt a könyvet szombat délelőtt minimális felállással olvastam el, így nem vettem a fáradtságot, hogy a gondolataimat összetereljem, vagy éppen lerajzoljam az eseményeket. Így eljöttek az utolsó oldalak, én pedig érzelmesen, összetörve fogadtam. 

(Fülszöveg:

Mit tennél, ha kapnál az élettől egy második esélyt?
Rachel élete tökéletes. Jóképű párja, nagyszerű barátai vannak, és néhány héten belül egyetemre megy. Sosem volt még ilyen boldog. De egyetlen szívdobbanásnyi idő alatt kifordul a sarkaiból a világ.
Öt évvel később Rachel még mindig nem tette túl magát a tragédián, amely mindent megváltoztatott. Hosszú idő után először tér vissza a szülővárosába, és nem tud szabadulni a gondolattól: mi lett volna, ha. Aztán egy esés következtében kórházba kerül. Miután felébred, azzal szembesül, talán mégis valóságos az élet, amiről álmodott.
Képtelen megbízni a saját emlékeiben, ezért egyre mélyebbre merül ebben az új világban, ahol az elveszített férfi életben van, de ő mégis valaki más menyasszonya...
Az Összetörve szívet melengető mese a szerelemről és a második esélyekről. A végén az olvasó is elgondolkodik majd, vajon két merőben eltérő szál vezethet-e ugyanahhoz a boldog befejezéshez.)


A lélek legsötétje
Ej, ez a könyv!
Összetörtem, mert jobbra számítottam, összetörtem, mert Cathy is összetört, s azért is, mert mást vártam. Nagyon mást. Ha már pszichothriller, akkor ne csak szemétkedés legyen benne, hanem jól vágjon pofán a vége. Olvastam, egykedvűen fogadtam a két szálat. A múltat és a jelent. Mivel van jelen tudható, hogy nem halt meg a múltban Cathy, és csak vártam valami földbedöngölőset, de nekem az nem jött el. Nem akarom összehasonlítani pl. a sokak által utált Holtodiglannal (ami nekem tetszett), de legalább abban volt valami elgondolkodtató. Pedig az nem is annyira pszicho, vagy mégis? Ebben van Lee, aki szemétláda a múltban, majd várhatóan kiszabadul a börtönből, aztán oké.  Meg van a Jelen, nagy betűvel, az emeleten. Én már folytattam is magamban az egész történetet, hogy kap másik nevet is, meg ilyenek, de egyébként teljesen mást vártam, de azt nem mondom, mert még a végén spoilerezek (hogy az nem lesz. :D)
Néha olvasok ilyen könyvet, kicsit megbántam, mert ráment egy beteg vasárnapom, és csak a kíváncsiság hajtott. Olyan volt részben, mintha az Egy ágyban az ellenséggel c. klasszikusnak számító filmet néztem volna, de ott a zene, vagy a sejtelmesség legalább megijesztett néha. Könyvben nem.
(Fülszöveg:

Catherine élvezi a londoni szinglik gondtalan életét, mígnem az egyik éjszakai szórakozóhelyen megismerkedik Lee-vel. A férfi jó vágású, karizmatikus és titokzatos - elvarázsolja Catrherine-t és a lány barátnőit is. Amikor azonban kiderül, hogy Lee valójában kiszámíthatatlan, manipulatív és erőszakos, már késő: Catherine egyedül marad a kétségbeejtő helyzetben, és senki sem hisz neki. Miközben fokozatosan tárul fel előtte Lee sötét oldala, egyre jobban belegabalyodik a lelki terror és a szexuális kiszolgáltatottság sűrű hálójába. Vajon van-e kiút, el lehet-e menekülni a férfi elől, aki mindenre képes, csak hogy birtokolja vágyainak tárgyát... Megindító, ahogy végigkövethetjük egy fiatal nő tehetetlen vergődését, miközben vele együtt rettegünk. A rendőrségi elemzőként dolgozó szerző olyan hitelesen és valósághűen ábrázolja a családon belüli erőszakot és az ennek nyomán fellépő pszichés zavarokat, hogy szinte az olvasót is megbénítja a kilátástalanság érzése...)


Azt hiszem ennyi. Most megint nem olvasok, mert nem vagyok jól, meg pf-et kellene olvasnom, és nagyon sok ovis dologra is kellene készülnöm. Így csak vagyok.
Egyébként több könyv első oldalába beleolvastam. Várom az ötleteket. Legyen rövid, hátha belefér az életembe!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...