2016. január 17.

"Mielőtt-szombat": Before Sunrise, Before Sunset, Before Midnight


Tegnap "mielőtt"-szombatot tartottam, s ahelyett, hogy részletesen elemezgetném a filmeket, amit mg mindig nem tudok megtenni, inkább a hozzájuk fűződő  kapcsolataimat írom le.



A "Mielőtt felkel a Nap", a Before Sunrise a magyarországi bemutatókor lett a kedvencem. Nos, itt teljesen időzavarba kerültem az elmúlt 15 percben, mert az imdb szerint 1995. január 27-én volt a premier Amerikában, így az én emlékeim nem helyesek. Ez azért érdekes, mert arra emlékszem, hogy Henivel láttam itthon talán a karácsonyi szünetben, azaz 1994 karácsonya környékén. Ez befuccsolt.... 1994. augusztus végétől 1995 június végéig Németországban éltem és egyszer vagy kétszer voltam itthon, de akkor ez lehetetlenség. Tovább gondolva a történetet, akkor az lehet, hogy második hazajövetelemkor, pünkösdkor láttam, állítólag 1995. május 18-án. De akkor nem Henivel? Akkor össze voltunk veszve........ vagy kibékültünk. Na, ezt ki kell nyomoznom.

Szóval legyen akkor 1995 májusa, mozi, itthon, és imádtam. Ethan Hawke-ot már a Holt költők társasága klasszikusnál a szívembe zártam, így nem kellett sok, hogy tetsszen a film. Az már igazi jellemfejlődés volt, hogy nem voltam szerelmes a srácba (20 évesen...), hanem csak tetszett. Olyannyira, hogy visszautazásom után elmentem és megnéztem németül is, pedig nagyon spóroltam,és semmi ilyesmire nem költöttem. 

Rabul ejtett, fogva tartott a film, a két ember kapcsolata, hogy emberek tudnak beszélgetni, értelmesen társalogni, vitatkozni, nézeteket váltani. Hiszen Jesse és Céline teljesen különböző karakter. A fiú a hitetlen, a földön állok két lábbal, a lány pedig a szónoklataival világot lenne képes megváltani. Aztán egy éjszaka után elváltak egymástól a bécsi pályaudvar peronja mellett. Címcsere nélkül, facebook, mobilok nélkül ennyi lett volna? A romantikus néző reménykedhetett abban, hogy fél évvel később találkoznak majd egymással ugyanott a vágány mellett és jön az ásó-kapa-nagyharang...?


Nem feledtem a filmet, így eshetett meg, hogy férjjel és két gyerekemmel a családban is felmerült egyszer a téma, a film, egy akkor megismert édesanya-társnál. (Peti születése után kb. fél évvel az akkor induló baba-mama klubba néhányszor elmentem a 2,5 és félévesemmel, egyetlen hozadéka és pozitív élménye Mónika lett, akivel kicsit eltávolodtunk azóta, de ez más téma.)
Én nem tudom, hogy mikor jött hazánkba az internet-forradalom, éltem boldoga itthon a családdal, de Móni és családja 2004 őszén néhány hónapot Amsterdamban élt, és ott sétálva feltűnt neki egy kép a villamoson, hogy hiszen Andi erről a filmről mesélt, és hogy kedveskedjen nekem le is  fotózta a villamost. Amikor visszaköltöztek és ujjongtam örömömben, hiszen ez nem a Before Sunrise, hanem a Before Sunset, tehát folytatták!! Féltem, hogy mozik nem fogják játszani a "Mielőtt lemegy a Nap"-ot, hiszen nem akció, nem annyira romantikus, nem is emlékeznek a nézők, mi is volt 9 évvel ezelőtt, hiszen azt sem játszották sokáig. Be is igazolódott a dolog, egészen a díszdobozos megjelenéséig kellett várnom, ami -talán - 2006-ban volt. Kedvenc lett, sőt, talán még jobban szerettem, mint az első részt. Az utolsó jelenet, az utolsó kockák a kedvenceim. Céline-ből néha kibújik már a hárpia, amilyen erővel tudja belelovalni magát valamibe, Jesse érett férfivá vált, megváltozott, sikeres író lett a kettejük történetével. Harmincas fiatalok, akikben még mindig élénken él az a bécsi éjszaka.
A film végé érezhető volt már, hogy ők ketten most igen, most már tuti.....


9 év.. Aztán jött a 2013-as hír, jön a harmadik rész, vajon mi lesz benne? Before Midnight, Mielőtt éjfélt üt az óra. Nos, bevallom, azt kalóz példányként a bemutató előtt kellett megnéznem, valami amatőr felirattal, de annyira mai volt, és annyira valós volt, és annyira szerelmes volt, mert csak a szerelmesek képesek így viselkedni.............. hogy nem is néztem meg többet tegnapig.
Család, monotonitás, kontinensnyi problémák, önmegvalósítás, gyönyörű táj. Jesse és Céline, ahogy Hanna mondta: megöregedtek (akartam neki mondani, hogy köszi...., én is annyi vagyok). A film "félelmetes" volt számomra. Igen, ilyen hülye nők, akarom mondani p..sák tudunk lenni. Sárkányok. Miközben türelmesen áll mellettünk a pár, a család, a barátok.

Mély.


És várom a filmet újabb 9 év után, amikor a lányok kiröppentek már. Tényleg várom, és  hiszem, hogy Linklater, Hawke és Delpy ismét megírja. Mert ők s kíváncsiak.

'Before Midnight' Premiere - 63rd Berlinale International Film Festival
A berlini bemutatón

2 megjegyzés:

  1. Én még nem láttam a harmadik részt, de valami olyasmit várok, amit leírtál :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Veszekedés hegyek. És völgyek. És igazságok azoknak, akik tényleg élik az életüket.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...