2015. november 30.

Kolibris és Libris kutyás meseélmények: Vidám kutyás rajziskola és Ringató-mesék- A gazdi zenész

Két különböző könyvet mutatok nektek, meseszerető, kutyaimádó barátaim!
Ezek a könyvek itt lapulnak egy ideje a lakásban, csak a felújítások miatt, sajnos most kerültek elő....

2015. november 24.

Jandy Nelson: Neked adom a Napot

"Egy különleges ikerpár felejthetetlen története. 



A tizenhárom éves fiú-lány ikerpár tagjai, Noah és Jude hihetetlenül közel állnak egymáshoz. Különleges burkot húznak maguk köré színekből és szavakból, ahová nem engednek be semmit és senkit. Egy nap azonban a burok felhasad, és a családi tragédia úgy pörgeti ki az ikreket megszokott világukból, akár egy tornádó.

Három esztendő múltán jóformán szóba sem állnak egymással. Az érzékeny lelkű Noah szerelmes barátságba keveredik a szomszéd sráccal, Jude pedig mesteréül választ egy goromba férfit, akinek több köze van a lány családjának széthullásához, mint hinné…

Az ikrek nem veszik észre, hogy mindketten csak a történet egyik felét ismerik, és vissza kellene találniuk egymáshoz, hogy esélyük nyíljon világuk újjáformálására." (fülszöveg)




"...többnyire álruhában érzem magam.
- Én is......Vagy talán olyasvalakinek, aki rengeteg emberből tevődik össze. Talán egyre csak fölhalmozzuk ezeket az új meg új énjeinket.
Magunkkal cipeljük őket, ahogy jó és rossz döntéseket hozunk, elcseszünk ezt-azt, földerülünk, kiborulunk, összezuhanunk, szerelembe zuhanunk, az orrunkat lógatjuk, lógunk a szeren, meglógunk a világ elől, magasba törünk vagy törünk-zúzunk."

NoahésJude, JudeésNoah, NoahésJude, JudeésNoah....

2015. november 20.

2015-11-20: a jelen


Élmény: 
Úgy történt, hogy L. kicsit váratlanul megszervezte az ablakcserénket, így alig több mint egy hónap alatt meg is lettek az új nyílászáróink.

Vágy: 
ha nem lennék beteg, nagyon örülnék már. De ahhoz nem kellene dolgoznom, korán kelnem, hanem  2-3 napig pihennem. Azt hiszem ennyi elég is lenne.

Álom: 
a vizsla idén is csak álom marad. Szomorúságosság.

Én: 
nem megy az olvasás. Talán a betegség, talán, hogy most kötni van kedvem, a tény: nem kötnek le a könyvek. Vagy a betűk. De lehet, hogy csak az a baj, hogy 
...........................................
................................
....................
.............

kiderült, hogy szemüveg kell. Egyik szemem mínuszos, másik pluszos, és ez miatt lehet, hogy ideges és feszült vagyok az olvasás, sőt sok minden közben. 
Majd meglátjuk, de egyelőre elképzelni is furcsa...


2015. november 12.

Timo Parvela -Virpi Talvitie: Miú és Vau esti meséi



Mit lehet negyedszer is írni az egyik kedvenc mesebeli kutyámról? Hogyan is lehetne ódákat zengenem, hogy milyen jó fej? Hogyan kellene elmondanom, hogy jófej, de sokan "lúzernek" gondolhatjátok, hogy ennyi mindent megcsinál a macskának?

Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, először Miúról szerettem volna írni. Ilyeneket:
*tökéletes... :)

2015. november 10.

Brynjulf Jung Tjonn: A világ legszebb mosolya

Hogyan lehetünk egyszerre őrülten boldogok és őrülten szomorúak? Erről szól a könyv Henrik szemén keresztül.
Most azon kezdtem el gondolkozni, hogy vajon Norvégiában hány évesek a tizedik osztályosok? Néha úgy tűnt, hogy Henrik egy kisfiú, aki éjjelente sírdogál az ágyában és siratja Simont a nagybátyját, aki apja helyett apja volt, néha pedig egy igazi kamasznak tűnt, aki már felnőttként viseli a harcot, aki túlél mindent. Aki túléli, hogy elveszíti Simont. Túléli, hogy a szeme előtt sorvad el. S miközben sorvad, s szomorkodunk, úgy örülünk mi is a múlt boldog perceinek, napjainak.

Brynjulf Jung Tjonn kisregénye a kezembe ragadt. 
Elgondolkoztatott.
Megmosolyogtatott.
Megríkatott.
Örömöt okozott.
A gödörbe lökött.

Így lehet egyszerre szomorúnak és egyszerre vidámnak lenni. 
Szomorúnak mert közeleg a vég.
Vidámnak is, mert csupa jó dologra és eseményre lehet emlékezni.
Szomorúnak és vidámnak lenni egyszerre.
Egyik szerettünk távozik, vele az ő vidámsága, a mosolya, de a kamaszkori szerelem beköszönte ellensúlyozza ezt a világ legszebb mosolyával...

2015. november 1.

2015.11.01.

november 1-jén még soha nem éreztem magam így -temetőben, itthon-, mint ma. 
rosszul. nagyon rosszul.

és még nincs vége a napnak.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...