2015. augusztus 29.

...potterezés...



A nyár és a felhőtlen szabadság végét Harry Potter 4.5. 6. és 7.kötetével töltöttem. Újraolvasás volt, és de jó volt! A 4 évvel ezelőtti olvasásokból sok mindenre nem emlékeztem vagy csak nagyon ködösen, így ismét rá kellett döbbennem, hogy a filmek mennyire érzelemmentesek számomra. Hiszen a könyveken tudtam könnyezni, elgondolkodni, és nem szomorkodtam, hogy kimaradtak fontos részek.

Nem írok a könyvekről, nem is állt szándékomban. (Itt és akkor írtam néhány sort.) Jó volt, akár újra is kezdeném. :) De sajnos eltelt a nyár, rengeteg munka áll előttem, valószínűleg kevés olvasással. Ez előre elszomorít. :(


1. Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.

2. Nem a képességeink mutatják meg kik vagyunk, hanem a döntéseink.

3. Jobb híján bölcs döntés lehet, új ösvény helyett a járt úton elindulni.

4. ..erőnk az összefogásban van – a széthúzás meggyengít minket.

5. A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk.

6. Ami volt elmúlt, ne bolygassuk.

7. Ne feledjük, hogy valamennyien emberek vagyunk. Minden ember élete ugyanannyit ér, és egyformán méltó a védelemre.


Nos, ezek a mondatok most nagyon aktuálisak nálam.

Update: kiegészítem a filmes érzelemmentességet: ma láttam először a 7/2-t, és azon néhányszor teljesen meghatódtam. :) főleg Pitonon, mert őt tényleg szerettem, hiába volt szemét. A napokban olvastam érdekességeket a Harry Potter filmekről, s ezzel kapcsolatban azt tudtam meg, hogy Rowling előre elárulta Alan Rickman-nek (s csak neki), hogy mi lesz Perselus Piton szerepe, s, hogy milyen lesz, mi fog vele történni, hogy még hitlesebben játszhassa Piton szerepét.



2015. augusztus 19.

Gyermek verseskönyvre bukk...-anás (Hétvári Andrea: Képzeld el!)

A hosszú nyári szünet után, tegnap sikerült visszavinnem temérdek könyvet a helyi könyvtárba. Ha belegondolok, hogy 4 embernyi könyvet vittem vissza, és annak a %-os olvasottságát nézem, akkor én állok az utolsó helyen. :)
Apu 75%- 4 könyvből 1-et még olvas.
Peti, aki nem is szeret olvasni, a 6, általam választott könyvből legalább kettő rövidet elolvasott, s mellette még A csíkos pizsamás fiút is. Hány %?
Hanna, aki 3 könyvtárit kölcsönzött, áll a legjobb helyen, 3 vastag könyvből kettőt visszavittem, a harmadik végét vitte magával az edzőtáborban, elfogadom 100%-nak. :)
Én a kettőből, egyiket sem olvastam el... S ez mindig így van. Alig olvastam, de amit igen, az überszuperságoklassz volt! (Ove, és HP4, most az 5-et pörgetem.....- néha.)

De a lényeg, hogy tegnap visszavittem, hoztam is mindenkinek, majd meglátjuk, hogyan alakulunk, de valahogy én most tutira mentem: mondókás könyv, pszichológus lejegyezte gyermekekkel kapcsolatos történetek, esetek, s egy verses könyv, amit nem ismertem, csak leemeltem, kinyitottam valahol, és......... hoztam magammal.

Most reggel, a pinterest bűvölete és a szabadság utolsó napjának reggeli csendjében, miközben vacillálok egy tizenötezres rendelésen, a 3 deci híg, kávénak nevezett löttyöm mellett, elolvastam a könyv nagy részét, és ......................................... ANNYIRA ÉS NAGYON TETSZIK a legtöbb vers. Biztos a maradék is, de bevallom, óvónéni szemmel néztem őket, és önmagam személyiségének a szemével, így az iskolásokat most kihagytam, de imádom!



Azon gondolkodom, hogy lesz így ablakcserénk, ha állandóan szakmaibb könyveket rendelgetek? A nem szakmai, hobbi könyveket megtanultam a boltban hagyni! (buksisimi* és vállveregetés*)

Szóval Hétvári Andrea: Képzeld el! könyve tetszik! Lehet, hogy a kedvenc címkét is megkapja! S ez nagy szó. 
Úgy örülök, hogy végre találok olyan kortárs költőt, aki nem osztja meg a gondolataimat (pl. Lackfi, Finy megosztja), akit kedvelhetek, mert simogatnak a versei (akié nem, sőt nagyon nem.............ki sem írom a nevét, de szerintem nincs olyan család, ahol ne lenne könyve, BE), aki-aki-aki...

Na, nem tudok értelmesen versekről írni, ezért lemásolom az egyiket:

Altató

nézd a folyót
nézd a folyót
csörgedezőt
elmorajlót
aludj már el
aludj szépen
csillám legyél
víztükrében

nézd a holdat
nézd a holdat
míg a dallam
véd, elaltat
alszol máris
aludj szépen
kavics vagy már
patakmélyen

Update: S közben oda is tévedtem a Csigaház honlapjára, ahol keresem még a nekem tetsző gyermekvers írókat. :)

2015. augusztus 12.

Mai napi (pók)szerencse....

az, hogy a tegnap megmenteni kívánt, de végül szerencsétlenül megcsonkított, és ablakon kitett pókocska ma reggelre elfoglalta a megszokott helyét 7 lábbal. Ennek igazán örülök, nagy gondolatokat fektettem bele, vajon a kevesebb végtaggal való élet, nekik is megy-e? Azon gondolkoztam, hogy alakítja át a szövőtechnikáját?
Pedig most szakmai gondolatoknak kellene előtérbe kerülni nem holmi pókoknak és pottereknek.


2015. augusztus 1.

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak



Itt és most kellene méltatnom Fredrick Backmant vagy éppen Ove-t. Mert ez az év könyve! Vagy ott lesz holtversenyben egy olyannal, amit nem is olvastam még.
Itt kellene áradoznom a könyvről, egy 59 éves férfiről, akiről elgondolkozhatnék, hogy talán enyhe aspergeres? Akiről azt mondhatná valaki, hogy őrült, vagy éppen dilinyós öreg ember?
Többen áradoztak erről a történetről, úgy kezdtem neki az olvasásnak, hogy minimum kettő ismerősömet kerestem a karakterben. Akik közelinek érezték magukat ehhez a szabálytudatos, spórolós, kevés mosolyú. rigolyás, főnökösködő, erős, mindent tudó, akaratos, indulatos, szerelmes, magányos, napirendjét követő Ove-hoz. Mert Ove ilyen. Ők pedig nem ilyenek, de nem tévesztettem meg magam. A sorok közé lehet látni, és igen, lehetséges, hogy van bennük valami. Bennem nincs, s még azt sem mondom, hogy először a szívembe zártam őt. Én is -majdnem-elküldtem volna a francba abban a boltban az eladó helyében? Vagy rájőve arra, hogy mi már az XYZ-generáció vagyunk és magyarázzunk türelmesen a szüleinknek és korosztályuknak? Nem tudom.

Ove csak meg szeretne halni-többféleképpen és most. Megtervezve. Alaposan.Egyedül van, mert szerettei elhunytak. Szülei régen, felesége nem régen. Ő csak szeretne Sonja után menni, olyan nehéz ez a kérés? De Ove-nak még dolga van. "Láttam magam előtt", ahogy Isten néz le föntről és megakadályozza a terveket. Hogy Ove-nak több még itt a dolga, és akkor ez a szabálytudatos, spórolós, kevés mosolyú. rigolyás, főnökösködő, erős, mindent tudó, akaratos, indulatos, szerelmes, magányos, napirendjét követő férfi szépen a szemünk előtt kicsit megmutatta másik, vagy éppen a bensőbb oldalát. A tulajdonságai a fehérről és feketéről kicsit színesedni kezdtek. Szürkére, majd a színskálán tovább haladva. Na azért vöröset nem tudok elképzelni, mert szabálytudatos maradt, mégis lett egy macskája, spórolós maradt, de adott is, kevés mosolyú- de a gyerekek meglátták benne a nagypapát, rigolyás-de tudott engedni, főnökösködő-mégismégis, erős, mindent tudó, akaratos, indulatos, szerelmes, magányos, napirendjét követő stb., szóval változott. Vagy nem is kellett változnia, mert tulajdonképpen ott van benne a jó. Mint a gondolatok, ahogy Szee kérdezte tőlünk a minap (a gondolatok már a megfogalmazás előtt bennünk vannak?), mert Ove-ban ott volt minden, ami jó. Csak mélyen, és kevesen vették észre.

"De Sonja számára Ove nem az a a mogorva, szögletes és harapós ember volt, int másoknak. Az ő számára mindig azt a pár kusza virágot jelentette, amit az első vacsorájuk alkalmával kapott tőle. Amikor úgy feszült a széles, szomorú vállain az apja barna öltönye. És Ove annyira erősen hitt az igazságban, az erkölcsben és a kemény munkában, no meg egy olyan világban, ahol ami helyes, az helyes. És ahol nem azért kell helyesen cselekedni, hogy az ember érmet, diplomát vagy vállveregetést kapjon érte, hanem azért, mert nem lehet máshogy. Már nem igazán vannak ilyen emberek a világon, jött rá Sonja. Ezért úgy döntött, hogy ő ezt választja. Igaz, hogy Ove nem írt hozzá verseket, nem adott szerenádot, nem hozott drága ajándékokat. De soha semelyik másik fiú nem utazott hónapokon keresztül naponta több órán át a rossz irányba, csak mert szeretett mellette ülni és hallgatni őt."

A könyv Ove-ról és a körülötte élők szeretetéről szól. A szemek kinyílásáról, akár a bátorságról és kitartásról Parvaneh szemszögéből, a melegségről és őszinteségről a gyerekek szemszögéből, a másságról, az emlékezésről, a segítőkészségről és még sok-sok mindenről. Annyi mindenről, hogy egy akaratos férfi miatt, akit az elején kétkedve fogadtam, olyannyira kezdtem el pityeregni a buszon (nevetéstől és sírástól akár egyaránt), hogy csak csorogtak-csorogtak a könnyeim. Aztán a buszmegállótól a hazáig tartó 150 méteren, majd táskástól-cipőstől eldőlve az ágyon sírva fejezve be az utolsó még hátralévő 10 oldalt, és utána csak sírtam. Szerintem érzelmileg gyenge napjaim vannak. :D

Most nézem, hogy nem is írtam a könyv történetéről, ja, mert az nem lényeg. Nagyon egyben van ez a könyv. Egy kincs! 

Tegnap említettem a közösségin, hogy szeretnék egy saját példányt......................... és a duplán, mert elvesztek a jegyzeteim, az oldalszámaim a bejelölt idézetekkel és mindennel, amit itt meg szerettem volna osztani veletek a szőrcsizmáról, arról, hogyha valaki nem jár mindig széles vigyorral az arcán, attól még nem megkeseredett ember, hogy a túl nagy szív is okozhat gondokat, hogy milyen volt és lett a spanyol nyaralás......, szóval kell egy példányt, hogy aláhúzhassak, jelölhessek, beleírhassak meg ilyenek.....

Maradjunk annyiban, hogy superman.

"Szóval ellógtál, és segítettél rászorulóknak..... kerítést javítani? Mondhat bárki bármit rólad, Ove, te vagy a legfurcsább szuperhős, akiről valaha is hallottam."
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...