2015. december 30.

Vad Fruttik koncert kétszer: másképpen, mással, máshonnan, másként

"..az emlékezet is így dolgozik, valóban, mindig később derül ki, mi és hogyan számított előzménynek, oknak, később és későn megérthető magyarázatnak." (Bunkerrajzoló)

Vasárnap és kedd az első és a  harmadik, december 27 és 29, lemezbemutató koncertek. Majdnem egyforma, mégis más.
Az úgy indult, hogy lesz két koncert, 27-én és 28-án. Mi jól megbeszéltük Szilvivel, hogy elmegyünk a másodikra, 28-án. Végül úgy alakult, hogy az elsőn voltunk, és jó volt. Új zenék ott voltak, régi alapok ott voltak, saját nagy kedvencek nem igazán, ezt nagyon hiányoltam, de érthető, hiszen sok jó zenéjük van, nem férhet bele minden. Azért a nagyon "fontosakat" hallhattam, ha pedig nem arra itthon volt a füles. A 3 utolsó szám feltette nekem az i-re a pontot. Középen álltunk, konszolidált társaságban, én onnan semmi kirívót nem láttam és tapasztaltam. Eltelt jó volt, hazaindultunk, hazaértem és folytattam a rajongást. 
A koncert hatása, utóhatása alapján hiányérzetem volt, amit nem élveztem, rossz érzés kerített hatalmába, de végre kedvem lett elolvasni hirtelen és -majdnem- egyben a Bunkerrajzolót. S miközben olvastam elkeserített az oktatas.hu, és olvastam tovább, és még egyszer koncertre akartam menni, mert a rosszkedvben ott akartam énekelni, csukott szemmel táncolni, és kiadni a rosszkedvet. Elkezdtem fűzni L-t, ami nem jó ötlet, mert általában ez nem válik be, sőt!, de mondtam neki, hogy mi lenne ha szereznék még két jegyet, és elmennénk együtt Vad Fruttikra? És hát nem örült neki, és én csak mondtam, mondtam. Tudom, hogy nem zavarta volna, ha elmentem volna egyedül, azt sem, ha Szilvit megkörnyékezem, vagy akárkit... de én vele szerettem volna, nem akartam a családot itt hagyni, mert nekem VF-et kell hallgatnom. Mondtam neki, hogy 5%, hogy lesz jegy, hiszen vendégeim jönnek, nem fogok a gép előtt ülni.
Nos, végül délután fél 4 felé lett jegy, a vendégség után, s mivel sem igent, sem nemet nem mondott, így utolsó pénzeimet átutaltam és nyomtattam....

A mai koncertről: előre mentünk és várakoztunk. Második sor, középen, tökéletes látás, a férj majd véd engem. Szilvivel egyetlen egyszer próbálkoztunk elöl, akkor hátra menekültünk, elég is volt. Most az egyszer élveztem, hogy érzelmeket láttam az arcon. A színpadon. Fantasztikus volt. De több dolgot nem fogok megérteni, most kettőt fogok megfogalmazni:
1. előttem állt néhány barátnő. Tuti nem voltak még 18 évesek, többed-magunkkal megbeszéltük ezt. Kettő lány kinyújtott karral kapaszkodott a korlátba, úgy ugráltak őrültként, ha kellett, ha nem. Tekintet nélkül senkire. Szokásosan védtem a lábamat, de ez a kapaszkodás, hogy egy méteres kört akart maga köré...érthetetlen. A másikuk végig telefonozta, küldte, vette a koncertet, olykor válaszolgatva egy-egy üzenetre. Nekem nagy kérdőjelek voltak s szememben............???????? De a gondolat, ami szöget ütött a fejembe az az, hogy ők, a saját élettapasztalatukkal (nagyon nem tűntek hátrányos helyzetűnek a teloikkal, műkörmeikkel, sstb.) tényleg átérzik a Vad Fruttik zenéjét? Értik? vagy csak divathóbort? Mi? Teljesen másként éltem meg ezt a mai napot. Jobban, pedig valami vasárnap volt jobb. Ott jobban átjött az Embergép, pedig ma is ez volt. Akkor jobban tetszett a vége, passz, hogy miért.  Azt hiszem a kérdést feltettem.

2. Most komolyan: olyan fontos megérinteni az embereknek a kedvenc zenészt, celebet, hírességet? Nem tudom, hogy vasárnap volt-e fogdosás, nem érzékeltem, de ma Marci kétszer jött a korláthoz, és kétszer löktek fel minket az emberek, hogy kezet foghassanak, hogy megsimogathassák az énekest. És nem csak a fent említett első soros lányok, hanem velem egykorúnak tűnő, vagy alig fiatalabb (igen, emlékeztek, 40 vagyok) nők és férfiak. Komolyan: meglett férfiak toltak félre minket, azaz engedtünk utat nekik, és én bármilyen meglett, érzelgős hangulatban voltam jó számoktól, egy helyben röhögtem a férjemmel ennek a láttán. Félreálltunk, és remélem, hogy Marci is mosolygott legbelül. Persze örüljön, hogy szeretik őt, nadene'! És még lökte a szöveget, hogy aki megérinti, az örökkévalóságig fog élni................ és ez nem kevés ideig, azaz nem néhány másodpercig tartott. Sajnos rossz a  memóriám, nem tudom, hogy melyik két számnál voltak ezen események. Kérdés: ezt csak én nem értem? Csak én röhögök? 

Egyébként pedig ma az utolsó 3, "ráadás" szám a Gyújtsd fel! , a Szemben a nappal, és a szokásos Lehetek én is volt.
S közben eszembe jutott, hogy melyik volt a második simogatós szám, mert itt már csak két mesélni valóm van, mégpedig Szilvihez:
elmenekültünk hátrébb az eltaposós simogatásnál, azaz inkább utat adtunk a lelkesebb rajongóknak, én álltam szemben a nappal, és rájöttem, hogy néha jó, néha nem, de mindig ott maradok a Nap közelében, szóval adjunk helyet másnak is, csak pozitívan, amikor kicsit hátrébb ki állt mellettem?-----------igen Szee, az aranyos "barinőnk". Hiányoltad tegnapelőtt, pedig ott volt, hiszen a csuklóján ott virított mindhárom napi karszalag. Cukin, mosolygósan és boldogan táncolt. Kár, hogy nem találkoztunk vele. :)
S végül a másik neked Szilvi: az Orgonák közben rád gondoltam és fel akartam venni, de nem nálam volt a táska és a benne lévők, és a védekezésem miatt ez kudarcba fulladt, de nagyon gondoltam rád. S kár, hogy nem láttad Marcit a Hold éneklése közben, mert én a refréntől néztem az arcát, ott a közelben, s utána tőled is megkérdeztem volna azt, amit Lacustól: szerinted is sírt, könnyezett Marci? Hát L.erre nem tudott felelni, meg lehet, hogy csak izzadt, vagy csak a könyv hatása ment az agyamra, és bebeszéltem magamnak (hogy az emlékei szétesnek pixelekre és már nem annyira fájnak...). De te jobban tudtad volna vagy megerősítettél volna. :)

Azt hiszem ennyi. Most ezt megírtam, nem volt Darabokban, nem volt Üzenet, Lehunyom a szemem, Kollázs sem, Béke presszó sem, én most hirtelen még a "Válaszok nélkül"-ön is elgondolkodtam, szóval voltak mások, meg azok, mint tegnap előtt, de bezzeg a Sárga zsiguli ma is volt, bár rövidebben (jééééééééé, ez volt az első simogatós...)
Na megyek meghallgatom a hiányomat, s maradnék a te VF-es párod. :) Úgy látom, hogy koncertre járós rendszer nem lesz ebből az itthoni párosunkból.

4 megjegyzés:

  1. :) cuki vagy :) tuttam h a barinőnk 3 napon ott lesz, mondtam is, emlèkszel? Esküszöm jobban szerettem volna látni mint az Orgonákat hallani :D ezt a tapizást továbbra sem értem, de ezt megbeszéltük..
    Azért az "örökkévalóságig fog élni" ugye ironikus volt? Sztem simán lehet h sírt, Alvin is sírt a 22 éves szülinapi koncerten , én is szoktam a repülni roncsokon...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a rendszerem nem kedveli az email címedet. :)
      Remélem, hogy ironikusan mondta, de úgy hallatszott, csibészül mosolyogva. Igen, beszéltünk róla, de most ezt a sok rohanó pasit látva.........hűha, elgondolkodtam.
      Köszi, hiányoztáááááál, az első benyomásokat sem tudtam senkivel megbeszélni. :)

      Törlés
  2. A pasi tapizókat vègképp nem értem, sztem kifejezetten ciki vagy inkább szomorú, hogy egy gyakorlatilag idegen ember érintése ennyit jelenthet vkinek vagy hogy nincs olyan akinek az érintèse a mindennapokban maximálisan kielégíti őket... Egyébként ahogy írod h mik nem voltak tegnap , sztem én tök elégedett vagyok az első napi repertoárral és sorrenddel még az Orgonák nélkül is. Hát mi az h nem volt a Darabokban??? :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem volt, pedig alapzene, nagyon más volt érzésben a két este. De legalább ma nem volt hiányérzetem estig. Most kicsit darabokban vagyok, de majd visszaépülök sikeresen. :)
      Sok a szomorúság ebben a világban, kicsit közhelyes, de ez van.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...