2015. július 19.

Otfried Preußler: A kis szellem


A kis szellem éppen annyira vitt át engem a mesék transzcendentális világába, amennyire ott kellett lennem ebben a betegséges időszakomban. Eljöttünk nyaralni, elhoztam magammal, hogy végre újra elolvassam ezt a könyvet, azaz belekezdjek. 

Otfried Preußler ezen könyve is elvarázsolta az ovis gyerekeimet csakúgy mint Torzonborz barátunk, és örömmel hallottam (és láttam is egy Halacskánál), hogy a csoportból többen meg is kapták a köteteket.



A kis szellem, aki a légynek sem árt Bagolykő várának egy tölgyfa ládájában él és alszik egészen éjfélig. Kedvenc és legfontosabb tárgya egy kulcscsomó, amellyel mindenhova bejut, s ami nem fújja őt el egy erősebb széllökésnél. Beszélget a festményeken szereplő régi lakókkal és hősökkel (kedvence Torsten Torstenson tábornok), és egész kereknek tűnik az élete: nappal alszik, éjjel járkál és Uhu bácsival beszélget a régi, többszáz éves élményeiről. Egyetlen szomorúsága, hogy nem láthatja a nappali várost, a színeket, az életet. Ám egyszer……….

……..egyszer mégis sikerült ez neki: az éjféli harangszó helyett a délinél ébredt fel, s ekkor mászott ki a ládából, s nézett ki a torony ablakából. Nem értette ezt a dolgot, de olyan boldogság fogta el, hogy nem is foglalkozott vele. Elámult a látványon, s elindult a felfedező útjára. Kísértett az utcán, jól érezte magát, ám elég váratlanul fehérről feketére változott a színe, s még váratlanabbul egy kútban találta magát. Onnan indult tovább, ott aludt, és a célja volt, hogy valahogy visszaszerzi a színét és visszatér kedvenc alvóhelyéhez. De mielőtt ezt tényleg és nagyon akarta volna, még kiélvezte ezt az életét.

„..minden áldott nap déli tizenkettő és délután egy óra között nagy riadalom támadt. Ez idő tájt bukkant fel ugyanis a föld alól egy fekete alak a városka különböző pontjain, halálra rémítve a polgárokat. Kedden a piacon tűnt fel két stand között, és a kofák – akik pedig amúgy nem arról híresek, hogy nagyon kényesek lennének – sikoltozva, kezüket tördelve szaladtak a szélrózsa minden irányába.”

Csínyét a Városházára is kiterjesztette Torstenson tábornok képe láttán, ám most olyan tettet hajtott végre, hogy keresni kezdték az elkövetőt is, s még az ünnepi játékokat is elrontotta véletlenül. Hogy hogyan került vissza a várba, s hogyan lett ismét éjszakai szellem, kik segítettek neki?.............Olvassátok el a mesekönyvet!

Nekem újdonságnak hatott, hogy ez a szellem látható mindenki számára, hogy kulcscsomó szükséges az ajtókhoz.. de a mesékben minden lehetséges. J


Kolibri Kiadó
2015

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...