2015. május 8.

Szeretem a pénteket?



Mindig örömmel olvasom a bloggerek heti jó-dolgok, meg "szeretem-ezt-azt" összegzéseit, mindig rendületlenül, kíváncsi vagyok, hogy milyen apróságoktól lehet boldog lenni. Igazából egy évvel ezelőtt hódított a száz nap boldogság, és ÉN agybajt kaptam tőle, mert egy idő után unalmas volt leírni, hogy örülök a melegnek, hogy örülök, hogy nem álltam a tömött buszon, hogy éppen nem fájt valamim, vagy éppen kedvesen szólt hozzám valaki..... egyszerűen tök uncsi és banális volt, és akkor valami ilyesmit írtam a régi (bezárt) blogon, hogy én örülök az orgonának, meg a melegnek, örülök ha jól telik a munkanapom, és egész jól tudok örülni, de Urambocsá' ha szeretnék szomorú lenni vagy depibe esni, akkor hagy legyen nekem az a jó egy kis ideig, mert nem fogom ezeket a triviális dolgokat mindig leírni és ismételgetni. :)

Mert pl. most nem tudok két hete futni, és ez nagyon (ez már a baromira nagyon)fáj kategória. Futni? Ülni is alig tudok a fájdalom miatt!
Örüljek, hogy talán az egyik fogamat sikerül megmenteni, de a másikkal jövő héten megyek műtétre.? örülhetek éppenséggel, de mekkora balgaság! Majd leírom, hogy örülök, hogy túléltem. :)

Szóval maradok ezen posztok olvasásánál, és hogy elgondolkodom rajtuk, vagy éppen magamon.... én alig vásárolok különlegességet, aminek örlhetnék, így leírom, hogy örülök van kenyér az asztalon, örülök, hogy 17 éves házasok vagyunk, hogy Hanna ügyes volt a konfirmáción, hogy büszke lehetek rá; örülök, hogy anyut többen megállították az utcán, hogy gratuláljanak, hogy ügyes, okos. Örültem, hogy az 1/2-es tantárgyból jött egy ötös a Másiknál, de egy hasonló tantárgyból még jöhetne valami 4-es-féle. Örülök sok mindennek, de ha kapok egy rövid telefonhívást, ami felzaklat, akkor az marad rossz, és semmilyen egyszerű jó nem fogja überelni, felülírni. Mert az rossz. Amivel dolgom van.
A rosszról miért nem ír az ember lánya?
Persze ne panaszkodjunk, de nem Amerikában, Angliában (vagy akárhol) élek, már bocs. How are you?- Fine, thanks, s közben könnyes a szem, de azt nem szeretjük észrevenni? Na ne már! 

Van két gyerekem- heppi vagyok, rettenetesen szeretem őket, még akkor is, ha olykor nagyon mérges vagyok miattuk, rájuk.
Van egy kutyám- heppi vagyok, imádom.
Van munkám, szeretem is, de lehetek szomorú, mert valami nem úgy alakul ahogy szeretném.

Miért jönnek az arcok, hogy nyugodjak meg? Zavarja őket? Persze meg fogok. Én. Egyedül. Mert csak úgy megy. A segítség jól esik. Az önzetlen. 

Igen, rettenetesen rosszul indult a napom, rosszul éreztem magamat (fizikai fájdalom), majd jött egy önzetlenség. Akkor már sírva akartam fakadni, mert jól esett. Aztán jött még egy ugyanattól az embertől.
Aztán eltelt a nap- legalábbis részben.

Apró örömök, tudjátok, hogy meleg van, hogy tudok olvasni, hogy van még fogam, hogy láttam ma 25 percre a férjemet (mert napok óta nem). De ezeket nem fogom leírni hetente. :)

Még az is könnyű lehet, ha valakinek nem kell dolgozni, és mindenre van ideje. De itt ne vonjunk párhuzamot. (((Mondjuk ha nem lenne kettőnknek három munkája és nem dolgoznánk jóval többet, mint a törvényileg kötelezett, igazán klassz lenne.)))De én örülhetek, hogy fél órányira lakom a mh-től. Ha jön a busz. Ha lekéstem, akkor a 30 perc lehet 70 perc is. :)- ez már a szomorú kategória. De vannak akik még többet utaznak, így ezt ki is hagyom.

A lényeg, hogy nem fogom leírni, hogy örülök egy körömlakknak, vagy másnak. Ez csak egy töltelékposzt lett, mert nincs időm olvasni, és beszélni akartam. Azt hiszem ennyi. Majd olvasom a többieket továbbra is.

Boldog szerdákat, csütörtököket, hétfőket, jó hétvégéket, és legyen jó a pénteketek is. Szeressétek a Pénteket is!


AKutyaszálló főhős kutyáját hívják Pénteknek, azért éppen ezt a napot választottam én. Szóval, ha kirobbanóan örülök valaminek, azt mindig pénteken fogom leírni. Mert i love kutyákok! I love George és i love vizsiiiiiii (egyszer úgy is lesz!)


5 megjegyzés:

  1. teljesen igazad van. én szeretek időnként depizni, azt a sok szart, ami az emberrel történik, valahogy fel kell dolgozni. az sose segített, ha azt gondoltam, hogy velem mindig minden jó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. vannak ismerőseim, akik nagyon boldogok, nem látok problémát, sem anyagit, sem családit, sem a gyereknél tanulásit, sem egészséggel kapcsolatosat, sem egyebet. Ilyen is van. Biztos jó nekik. :) Persze, biztos tudnak ők is panaszkodni. Én csak belelátok valamennyire.
      Szerintem egy jó adag rosszkedv, ami elmúlik, ami jobb lesz egy alvással, amit valamennyire megoldható, vagy legalábbis elindítható egy pozitívabb irányba, biztosan jó. De egy jó vásárlás, olvasás, vagy éppen egy szép virág, az igazi problémát úgysem oldja meg. Ilyenekre is gondoltam. Biztos nem látom meg az apró örömöket. Pedig igen, csak nem írom le. :D

      Törlés
  2. Ajánlom a jövő hétfői versemet is :).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az egyik kedvencem :), és remélem, néhány embert elgondolkodtat.
      Erről az egész jelenségről(mindenféle szuper dolgokat mutogatok az életemből) Szondy Máté igazán elgondolkodtatóan a Bízz magadban!-ban.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...