2015. május 19.

Rongyosra olvasott kedvenceink- megkésett témázás



Rongyosra olvasom a kedvenceimet?

Hát nem...

Kezdhetném onnan, hogy nem is olvasok újra könyveket, és bevallom tökre szeretném kimondani, hogy végre egyszer valami csak fekete vagy fehér legyen, hogy SOHA nem olvasok, vagy sokszor olvasok újra, de nem tudom kijelenteni, mert régen előfordult ez. Ha nem is rongyosra, de elolvastam 2-3-szor ugyanazt a könyvet.

Azt is mondhatnám, hogy az internet, a blogok, a kékoldal előtti időben még újraolvastam. És mielőtt csatlakoztam anno az nlc-fórumhoz. Addig felfedeztem, leemeltem a könyveket, többször leemeltem a kedvenceket, bele-beleolvastam újra és újra. Szuper volt!

Nem is tudom hány könyvet avattam kedvenccé, mert nem jegyzem. A blogon csak azok vannak, amiket az elmúlt néhány évben olvastam. Nálam ez amolyan gyorsan rámondom, hogy kedvenc: ha elkapott, ha megfogott, ha földbe döngölt, ha nekem szuperklassz és szuperságos volt! De, hogy újra olvassam őket, hogy kockáztassam ezt a kedvencséget? Sőt, hogy rongyosra olvassam? Általában nem.
De azért igen is. (jaj, de szürke, középszerű vagyok!) Csak nem az egész könyvet. Elmerengek, belelapozok néhányba, akkor ezeket igazikedvenc-nek fogom nevezni. Amit tuti többször olvastam, látszik, hogy jó régen véste be magát a lelkembe Abby Deal, az És lámpást adott kezembe az Úr B.S.Aldrich regénye. Love-love-love.

Amit egyszer újraolvastam és a kedvenc címet leszedtem róla, amikor kiderült, hogy hazugság, na de akkor is kedvenc volt, ez a Vidd hírét az Igazaknak című könyv. Egyszerűen amolyan coelho-i frázisokkal jelentett nekem sokat kb. 2000-ben. vagy 1999-ben, vagy régebben? De nekem az Alkimista is tetszett, azt hiszem azt kétszer olvastam el az első megjelenéskor. De amióta a többség fújjol és lenézi a coelhoistákat, azóta be sem merem vallani hogy nekem valamelyik könyve tetszett.

Kedvenc lett Harry is, 1-2 évvel az olvasás után az első négy részt sikerült újraolvasnom a nyári szünetben. Aztán letelt a szabadság, Harry azóta is vár, sőt a Félvér Herceg is! Évek óta rájuk sem néztem, talán idén folytatom! A Rém hangosan-t kétszer olvastam, a Kutya különös esetét is, Ibrahim urat is 2-3-szor régebben, és Máté Angi Mamóját többször is. És Kapitány és Narancshal is nagy kedvencem. és a Királylány születik- mesekönyvek, ezek számítanak?

Múltkor a Selyem (kötelező újrázni!) olvastam el majdnem végig. Tényleg nem teszek ilyet, de annyira nem volt időm (sőt nincs), hogy egy tuti jót szerettem volna olvasni. Azt hiszem a feléig jutottam akkor, jó is volt még mindig, és majd folytatom.

Aztán vágyom Farkas Péter Nyolc perc című történetének az újraolvasására, ez most jött a napokban. És az Út újrázása is.

Valahogy úgy vagyok ezzel az újraolvasás dologgal, hogy ritkán. Nem hiszem, hogy azért, nehogy mást jelentsen, mert akkor majd simán leveszem róla a kedvenc címkét, inkább csak a rövidebb kedvencekre szánok időt. Sok olvasatlan saját, könyvtáras, mindenféle...úgysincs ennyi időm! Ráadásul annyi minden nem érdekel, hogy nem is számolom, hány könyvet hagyok félbe. Most éppen Mr.Fry Caminohoz hasonlatos menetelésén rágódom, alig várom hogy elérjen már a vitorláscipőjében Quinney-hez, de még a ház végén található óceánt sem találtam meg... éppen félúton tartok. 
Közben gondolkodom, vajon gyerekkoromban mi lehetett kedvenc? ..................... S meg is van! Van egy rongyosra olvasott Sün, akit meg lehetett simogatni kötetem és egy Vidám mesék kötetem! Sőt az egyik Pöttyös Panni is az, bár az anyukámé volt, szerintem nála lett rongyos.
Folytatom.. Kamaszkorom kedvence volt a Martina újra táncol, ezt biztosan sokszor olvastam. Olyan volt nekem, mint sokaknak most az SZJG.

Szumma szummárum, ahogy most ezt írtam, sokkal több könyv újraolvasására vágyom mint gondoltam, de inkább a régi, elfeledett kedvencek lapozgatására. Valahogy biztosra szeretnék menni. 
lehet, hogy hagynom kellene magam jobban befolyásolni, mert mostanában válogatós vagyok. S attól, hogy néhány írót esetleg 'kedvenc'-nek aposztrofálok, még nem jelenti azt, hogy az írásaik is "hű+ha"-kedvenccé válnak, és tolonganak az újraolvasás sorában!

Hjaj, azok a régi szép idők!

Megyek is, és .............................. megpróbálom befejezni a nyugdíjas Harold menetelését....
A kedvenceim? Oldalt a képre kattintva...



Az eredeti és pontos bloggerek:

A pontatlan eredeti és a csatlakozó írók:

8 megjegyzés:

  1. Mr.Fry-jal én is elindultam, aztán ott hagytam az útszélén az öreget, hadd várjon, nekem most rohannom kellett, hajtott a hév, nem értem rá vele vitorlázni. Azért remélem még egyszer visszamegyek érte... :)
    A Martina újra táncol is mióta itt vár már... :) Vannak veled is közös pontok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, én elolvastam. Nem lett kedvencem, és nem is lesz soha rongyos. Sőt, ez még a lányomnak sem fog tetszeni. Ő ennél jobb fej és vidámabb. Remélem marad ez így. :)
      Martina mindig elindította bennem az együttérzést és bírtam, a balettozását (mert itt semmi hasonló lehetőség nem volt akkoriban). :)

      Törlés
    2. Nem is a fiatalabb korosztálynak való, ahogy én néztem. Lehet, hogy az a baj, hogy még mi is fiatalok vagyunk hozzá. Majd elteszem Márai csonkig égett gyertyái mellé... :))) Van egyébként egy hasonló film, pfú, ha eszembe jutna a címe... Egy öreg bácsi elindul gyalog, mert azt hiszi nyert valamit. Na majd ha eszembe jut, visszatérek :D

      A balett meg kemény világ. Majd sorra kerítem Martinát is. :)

      Törlés
  2. Tök jó poszt lett! Szerintem simán lehetnek kedvencek a mesekönyvek is, főleg, ha némelyik felnőttként lesz azzá, pl. nekem Az emlékfoltozók ilyen, de meseregény ugye A padlásszoba kis hercegnője, hát semmiképp nem fosztanám meg a kedvenc címkétől. :)

    Örülök, hogy közben több mindenhez kedvet kaptál, újrázni. :) á, ne izgulj én is ilyen igen is nem is vagyok, újraolvasok, de nem sokszor, meg nem sokat, de azokat lehet, hogy többször is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Pupi! Az emlékfoltozókat is szeretem, de azt én jóval a megjelenés előtt olvastam, s akkor Angival sokat beszélgettem mindenről, ezekről a mesékről is. Más élmények kötődnek hozzá, de az elsőt és még néhányat nagyon szeretem. :)
      Alap könyv a polcon.

      Törlés
    2. Jaj nekem is. A hálóban van. Mindennap felkelésnél, lefekvésnél látom és vágyom. Még eddig nem újráztam, csak részben, de mindenképpen fogom, nem is egyszer! :)

      Törlés
  3. tényleg, a Pöttyös Panni. :)) gyerekként nagyon szerettem, de aztán mikor felnőttként újraolvastam már az én gyerekemnek, nem volt egy nagy élmény, sőt. anno nagyon szerettem azt a kis mítoszt, ami kerítettek köré orosz barátnő, öltöztethető papírbabák, kis hírek róluk gyerekújságokban. a mai gyerekeknek ez már nem pálya.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Pöttyös Panni kissé didaktikus de szerintem még mindig jobb mint annapeti. Tavaly végigolvastuk az oviban és az 5 évesek kedvelték. :-)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...