2015. május 3.

Emily Liebert: Mozaikdarabkák



2015. május 2. A könyv elkezdése:

Ha már az első oldalakon kiborítanak az olvasott mondatok, akkor mit fogok elvárni a többi 280 oldaltól? Lesz-e előítéletem?
Charlotte, aki nem boldog. A férjével való kapcsolata sem tökéletes, ő a "jó zsaru a gyermeknevelésben. Ő nem szeretné megvonni a 9 éves lányától, Gia-tól a finom falatokat, ő inkább hazudik a férjének, ő az, akinek nem kellett visszamennie dolgozni, helyette tud 9-kor forró fürdőt venni és azon sopánkodni, hogy ott, Manhattan külvárosában a normál testsúlyúak már kövérnek számítanak, neki már baromi jó diéta vagy zsírleszívás kellene, meg ilyenek.
Most, amikor sokszor nem elég a két kezem és a két fülem, nem biztos, hogy toleráns leszek Charlotte-tal....... de ez csak egy cserépdarab. Hátha összeáll majd a kép!

Folyt.köv.
2015. május 3.
Még tegnap el is olvastam a könyvet. Szünetekkel.
Nem azért, mert Charlotte továbbra is kiakasztott, hanem azért, mert nem teljesen kötött le, s a tegnap alkotott-említett könyv-egykedvűség is közre játszódik.

Charlotte megváltozott, bár nem volt neki egyszerű. Segített neki ebben Allison, aki Logan nevű 9-10 éves fiával költözött a kisvárosukba, vissza gyermekkora színhelyére, férje halála után 10-11 évvel. Kicsit megcsúszva, bár biztosan van ekkora szerelem, hogy még ennyi idő elteltével nagy a fájdalom. Nem szeretném ezt így, ebben a formában megélni.

A történetben a két nő megismerkedik egymással, s a felszínes Charlotte is rádöbben arra, hogy élete már nem ugyanaz, ami volt, próbálkozik annak megfogalmazásával, hogy mit kellene másképpen tennie, de sajnos csak azt hallom ki a szavaiból, hogy baromi nehéz vékonynak maradni. :( Komolyan, bár ekkora problémám lenne, hogy csak nehézségek árán férek bele a 38-as gatyába.
Továbbra sem szándékozom tartalmakat írni, hogyan alakult ki a két nő kapcsolata, hogyan befolyásolták ezt a gazdag, kekeckedő barátnők, hogyan fedezte fel újra a kisvárost Allison? Ki is Elizabeth, és mekkora a problémája önmagával vagy éppen a testvérével,meg ilyenek? Charlie kit szeret igazán, és mi az ő titka (na jó, ezen meglepődtem, de annyira nem rázott meg).

Barátságok, konfliktusok. Konfliktusok, amelyek butaságból adódnak. A bizalmatlanságból, az önsajnálatból, a változtatás hiányából, a saját sebek nyalogatásából. 

A Mozaikdarabkák című könyv felépülhetne apró mozaikdarabokból, de vagy túl könnyű a mintája, vagy túl nagy darabokból áll, vagy csak 20 darabos kirakó. A történet nem rossz, de nem is eget-rengető, hiányzott valami nagyobb titok, valami nagyobb befolyásoló dolog, valami írói trükk, más vonalvezetés. Nem tudom mi, de ilyenek, amelyeket próbálgatással tehettem volna a megfelelő helyre. Így viszont a mozaidarabok egymás után kerültek a helyükre, ezért nekem nem volt gondolkodnivalóm. Nem lepődtem meg. Nem gondolkodtam el, csak Charlotte zavart. Vagy éppen Allison. Mert ő túl jó volt. Túl báránykás volt-nekem.

Egy történetecske, amely lineárisan halad előre, eljutunk valahonnan valahova, s közben majdnem minden megoldódik. Ilyen szempontból ez egy szép és jó könyv. :)

General Press Kiadó
2015

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...