2015. április 21.

Témázunk: ANEKDOTÁK - ..mert beszélnünk kell erről is: amikor a macskám lepisálta nagyanyám zsoltároskönyvét! Vagy a macskát a nagyanyám?



Amikor a Lányok kimondták az új témának a címét, az első reakcióm az volt magamban, hogy nekem nincsenek könyves anekdotáim. Akkor semmi nem jutott az eszembe,s igazából később sem: időm sem volt a blogoláson vagy éppen ilyeneken gondolkodni, maguktól sem jöttek a jobbnál jobb, érdekesebbnél érdekesebb sztorik, annyiban is hagytam.
Ráadásul se macskám, se zsoltáros könyve nem volt a nagymamámnak... :)

Vasárnap este elolvastam a Lányok bejegyzéseit, és be is bizonyosodott, hogy nekem sem szuperságos emlékeim, sem jó fantáziám, sem egyéb ilyen.

Ám egyetlen cím villogott folyamatosan a szemem előtt, vissza-visszatért, s ehhez nem fűződik annyi emlékem, mint dr.Veres Pál nagy sikerű kék kötetes könyvecskéjéhez (amiben megtudhatta az érdeklődő, hogy pl. vajon teherbe lehet-e esni egy olyan lepedőn való alvás közben, ahol előtte valaki más szexelt... :D), szóval egy cím lebeg napok óta a szemem előtt, amit mindig láttam, elolvastam a szüleim polcán, máig tudom, hol van a helye, aminek sem a címe, sem az író neve nem tetszett soha,  ne is beszéljek arról, hogy a d-d találkozás mennyire zavart mindig, mégis felnőttként erős késztetést érzek, hogy elolvassam: Palotai Boris: Zöld dió



S nem is anekdotáznék tovább, mert nincsenek történeteim, de tegnap színházba menet megakadt a szemem egy kapun, amelyen olvashattam a szokásos szöveget: "Itt élt Palotai Boris ....-tól ...-ig." S legalább megtudtam, hogy már éltem, amikor ő meghalt.

Ahogy így megírtam ezt, tényleg a doktor úr miatt tudnék anekdotázni...

Ha még nem olvastátok őket, akkor irány, mert ők tényleg tele vannak történetekkel:
Pupilla, Nima, Miamona, Ilweran, Titti, Bill

..és akkor még nem is tudom kik folytatták...
megpróbálom pótolni...

3 megjegyzés:

  1. Jaj, ismerős két könyv kamaszkoromból. :) Nekem olyan fura könyv volt A zöld dió, bár sokra nem emlékszem belőle. Kíváncsi lennek a véleményedre.

    VálaszTörlés
  2. Haha, ezek a "felvilágosító könyvek" mindig érdekesek voltak. Én a Gyermek születiket lapozgattam titokban, és a mai napig emlékszem, hogy volt benne egy ilyen, hogy ún. és utána nem tudom mi, mondjuk ún. vizsgálat, vagy akármi, nekem meg fogalmam sem votl mi az, mert nem ismertem az "úgy nevezett" rövidítését... :D Azt hittem ez valami csúnya szó, vagy valami nagyon rejtélyes dolog... :D :D (és ez egy újabb könyves sztori, úgy fest kifogyhatatlan vagyok :D )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csúnya szó :D Ez jóóó :D az ÚristenedetNeked :D

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...