2015. január 10.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai - Nógrádi Gergely tollából



Úgy érzem, nehéz fába vágtam a fejszémet, amikor elvállaltam ennek a könyvek az ismertetését, hiszen én még az eredeti Jókai művet sem olvastam. Nem tudtam, hogy fogom én ezt összehasonlítani, ajánlani fiataloknak. Nem tudom, hogy kiválthatja-e a hetedik osztályos monumentális kötelező irodalom elolvasását? Nem tudom, hogy vajon a magyartanároknak elég lesz-e, ki gondolja úgy, hogy Jókai Mórt igenis 13 évesen meg kell ismerni!
(Bevallom, én már hatodikos koromban szenvedtem az Egri csillagokkal, hetedikben pedig választhattunk, és én szülői javaslatra Az arany embert olvastam el.) Tehát nem is tudom, hogyan kellene összefoglalnom Nógrádi Gergely rövidített változatát, így csak néhány benyomásomat írom le.
1. Örülök, hogy egy érthető történetet olvastam, s így megismertem, ki volt tulajdonképpen a kőszívű ember? Miért nevezték kőszívűnek? Kik volt a Baradlay-fivérek? S végül megtudtam, miről is szól ez a Jókai mű.
2. Az alapmű harmada, vagy még kisebb szelete, tehát rövid, amit könnyedén el lehet olvasni, még KÖTELEZŐ címszóval is.
3. Kevesebb fejezetből áll, de ami engem zavart, megzavart most a végén, hogy a legtöbb fejezetcím is meg lett változtatva, így nehezen találtam meg azokat a részeket, amelyeket össze szerettem volna hasonlítani. Gondolom, fejezetek össze is lettek vonva, így érthető ez a címváltoztatás, de mégis, valami hasonlóra vágytam.
4. A fő mű két részből áll, ebben nem tudom, hogy hol van ez a pont. Biztosan van valami elválasztó szerepe ennek, kíváncsivá tett.
5. Elolvastam az interneten fellelhető olvasónaplók közül egyet és egy rövid tartalmat is. Az első sokkal bővebb, mint a könyv, olyan nevekkel és eseményekkel találkoztam, amelyekkel a könyvben nem. Természetesen ezek a Baradlay fiúk életét és sorsát nem befolyásolták, vélhetően ezért lettek ezek kiszerkesztve. A második, azaz a rövid tartalom pedig sokkal rövidebb és hézagosabb, mint e rövidke könyv.
6. Azt is megtudtam, hogy van már magyartanár, aki csak ezt a rövidke változatot olvastatja el az osztályával, bár titokban tartja ezt. 
7. Itthon a Lány elolvasta Jókai Mór könyvét. Hosszan, hangoskönyvezve ÉS olvasva haladt vele. Nem aprózta el, már nyáron elkezdte, a téli szünetben fejezte be. Két-három nappal később azt mondta, hogy nem is volt rossz. Sőt, beleolvastam az ő jegyzeteibe, s abban is ismeretlen dolgokat olvastam, tehát alapos volt. :)
8. A Nógrády könyvben néhány oldal található az eredeti szövegből, amelyek  az adott eseményekhez kapcsolódnak. Ott lehet megismerni Jókai írását, a hangulatot, az akkori stílust, ráérezni az ízére, hogy kedvet kapjanak a fiatalok Jókaihoz.

Összefoglalva: 
Nem vagyok magyartanár, és úgy érzem, hogy kompetensebb lenne a véleményem, ha tudnám, mikkel is foglalkoznak a diákok a mű feldolgozásakor? Mit figyelnek? Milyen fogalmazásokat írnak? Hogyan közelítik meg a tartalmat? Ha a Baradlay fivérek, vagy éppen Baradlay Kazimirnéről (ill. egyéb szereplőről) beszélgetnek, akkor e könyvből is összeállnak a jellemzések. Ha a szabadságharc oldaláról, akkor csak egy kis szeletet kaphatnak. Jó lenne tudni, de ezt csak később fogom megismerni.
Ismerve és látva a közelemben lévő kamaszokat, a több terhet, a tempót, akkor azt mondom, hogy akár jó is lehet, hogy ez a rövidített kötet megszületett, amely képet ad a nagy műről. Amely segíti, hogy az érdeklődő gyermek kezébe vegye az egész Jókai művet. Jónak tartom, mert ezt legalább képesek elolvasni, értelmezni, megérteni, feldolgozni. 
Ellenben azt is látom, hogy ne olvassa ezt minden 13 éves, hanem maradjanak az eredetinél: a tehetséggondozó gimnáziumok, a humán fakultációk, és mindenki, akit a tanára befogadónak tart. valahogyan differenciálni kellene.

Manó Könyvek
2013

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...