2014. október 31.

Borisz, Misu és az állatok - Manó könyvek ajánló

Tegnap kaptam néhány Manó könyves kiadványt, könyvecskét, és hármat megnézegettem, elolvastam, és akkor most egyben írok is róluk.

Nagyon szigorúan nézve három korosztálynak ajánlom most őket.

A legkisebbeknek Erwin Moser: Borisz, a kandúr című könyve, amely 8 rövidke, néhány soros történetet tartalmaz a szerző illusztrációjával.
Bevallom őszintén, a történetek némelyike először nem került közel a szívemhez, de aztán újra lapozgattam, s kerestem az okokat. Ha visszaemlékszem az első gyermekünk legkisebb korára, akkor ugyanezeket a rövid, néhány szóból, mondatból álló könyveket, írásokat kedveltük. Elmeséltük, már kívülről tudtuk, a gyermeknek tetszettek, nézegettük hozzá a képeket és ennyi. Az ismétlés, a bájos rajz elegendő volt.
Borisz a macska igazán cuki. Pedig nem is vagyok macskád. Mondjuk a nagy zöld szemei nagyon karakteresre sikerültek, így bárhol felismerném őt. A képek, a macskával történtek, a barátokkal történtek megmosolyogtattak olykor, főleg, amikor Borisz beállt madárijesztőnek a saját kertjébe. :D De az autóvá lett kád is szuperfantasztikus találmány. Borisz egy segítőkész, kedves cicus, így arra jöttem rá, hogy ennyi elég is. Lehet mesélni, de lehet meséltetni is. Mert nekem egyből beindult a fantáziám, hogy ezt a kötetet mire tudom majd felhasználni az oviban!

A nagyobbacskáknak, a számolással, számokkal ismerkedőknek egy kedves könyvet ajánlok így karácsony előtt, a Karácsonyi számolót (Bodnár Vera-szöveg, Meilinger Zita- illusztráció). Váratlanul került hozzám, a kezembe került, és ahogy kinyitottam az 5-ös számnál és megpillantottam a nyuszikat, máris szerettem volna, mert nagyon bájosak. Nem csak ők, hanem a többiek is: a karácsonyra készülő állatok. Ez nem egy mesekönyv, azaz nem a megszokott betű-olvasó módban, mert csak egy-egy kérdés kapcsolódik a képekhez. De, ha ügyesek vagyunk és ügyesek a gyerekek, és miért ne lennénk azok?- akkor egy kedves karácsonyváró történetet mesélhetünk el, amelynek főszereplői a süni, a mókus, a róka, a maci, a nyuszik, az egér, a farkas, a szarvas és a borz. :)  Szeretem, nem tudok betelni a képekkel! :)

A harmadik könyv pedig a már olvasni tudó kisiskolásoknak szól: Nógrádi Gergely: Misu és a piros kenu. Egy kisfiú és barátainak a története. Misu és a 3 barát az iskola pincéjében talál egy csónakot, amiről kiderül, hogy Misu édesapjáé. A 4 barát egyetértésben újjávarázsolja, hogy piros pompájában majd használni tudják valamikor. A nyár közeledtével Misu talál a parkban egy bagoly-gyereket, akit vissza kellene juttatniuk a Bagoly-tanyára. A hétvégére várván, amikor is kivitelezni tudják, a madárgyerek a kisfiúval tölt el néhány napot, s aztán indul az expedíció.

Kedves, nem hosszú történet, s a vége után az is kiderül, hogy a "Kajak-kenu szövetség" felkérésére íródott ez a könyv, hogy népszerűsítsék ezeket a vízi sportokat. Miközben Misu napjairól olvasunk, megismerhetünk 4 gyermeket, akik különböző karakterek, s mégis jó barátok. A nem túl okos Döme, a szeleburdi Rigó, az egyetlen lány Oti, aki Rigó ikertestvére és az empatikus, klassz srác Misu nagyon szimpatikus négyest alkotnak.

Ebben az őszi szünetben nagyon sokat olvastam, ezt a mai napot a meséknek szántam, de jövök még valamikor. Kíváncsian várom, hogy milyen lesz a rövidített Kőszivű ember fiai, és a Jóéjszakát mesék. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...