2014. augusztus 6.

Jennifer E. Smith: Milyen is a boldogság?


Milyen is a boldogság? ......... tényleg ilyen, mint a könyvben olvasott? Kinek milyen. Nekem most éppen a Balaton látványa, tegnap a rekord futásom, tegnapelőtt, hogy még L. is velünk volt, pénteken az lesz, hogy ismét együtt leszünk, és a kutyát is megölelhetem.... kinek mi. Mik a röpke napi boldogságok, mik azok, amelyek befolyásolják életünket, hogy még élnek a szüleim, hogy naponta láthatom őket, hogy jól vagyunk... vannak félelmek is természetesen, és azt is tudom, hogy a 13 éves lányomnak más jelenti a boldogságot. Valószínűleg hasonlóak, mint a könyvben. Sőt, tulajdonképpen inkább legyen Ellie, mint Olivia, mégis azt kell mondjam:


ez egy újabb YA, ami nem igazán tetszett. Vagy nem tetszett. Vagy nem is tudom. Oda meg vissza lettem volna 14 éves koromban, de ha most, így felnőtt fejjel értékelem, a könyv nem haladja meg az akkori tiniknek szóló Denise füzetregények színvonalát. Szerintem kevés feszültség, ami van, az is hülyeség volt nekem.

Gyorsan idemásolom a fülszöveget, hogy lássátok, aztán majd a rövid gondolataimat is megosztom:

"Két vadidegen, Graham Larkin és Ellie O’Neill akkor ismerkednek meg – legalábbis virtuálisan –, amikor Graham véletlenül e-mailt küld Ellie-nek kedvenc háziállatáról, Wilburről. A két tizenhét éves fiatal e-mailezni kezd egymással, bár az ország átellenes felén élnek, és még egymás keresztnevét sem tudják. Szellemes és feledhetetlen levelezésükben Graham és Ellie feltárják egymás előtt az életüket, reményeiket és félelmeiket. De mindent azért nem osztanak meg a másikkal: Graham nem tud Ellie családjának titkáról, Ellie-nek pedig fogalma sincs, hogy Graham a rivaldafényben él. Miután Graham kihasználja a lehetőséget, hogy elutazhasson Ellie otthonába, a maine-i Henley városkájába, netes kapcsolatuk végre valóban személyessé válik. De vajon lehet-e egy pár két ennyire különböző hátterű fiatalból úgy, hogy minden ellenük szól? Egy sorsdöntő nyár történetét elmesélve Jennifer E. Smith új regénye bizonyítja, hogy az élet – akárcsak a szerelem – tele van meglepő felfedezésekkel és szerencsés tévedésekkel."

A véletlenek története:
- hogy az eltévedt levél éppen egy fiatal sztár a fiútól indul?-  még jó, hogy nem fordítva történt!
- hogy éppen egy fontos valaki törvényen kívüli gyermeke a lány?
- hogy egy hirtelen mégsem megfelelő városka helyett éppen a lány lakóhelye lesz a jó forgatási helyszín?
- hogy banálisabbnál banálisabb -véletlenül már sokat olvasott, elképzelt- klisék jelentik az akadályokat, mint pl. Ellie pólója, vagy éppen a csónakos jelenet, ójaj, lehetnének újdonságok is ezekben az új történetekben!
- hogy véletlenül egy gazdag és egy szegény találkozik,
- hogy véletlenül a lány egy szuper csaj, aki nem esik hasra egy sztártól;
- hogy véletlenül ez a srác a legjobb fej a környéken, gavallér, romantikus, a lány fejébe lát?
- hogy minden megoldódik, a barátságok megjavulnak, a pénz összejön, Harvard várja a lányt?
- hogy véletlenül éppen akkor lesznek a szülők is jobb fejek....
- hogy véletlenül, ha nem is a legboldogabban, de mégis boldogan élnek, míg...

Maradjunk annyiban, hogy hiába olvastam magvas gondolatokat, nem volt elég; maradjunk annyiban, hogy ebből a jófej Ellie-ből sokkal többet ki lehetett volna hozni, hiszen nem nyafogós, nem átlagcsaj, nem hisztis, lehetne akár egy példakép a küzdés, a munkavállalás, az életében történt lemondások miatt. De mégsem ajánlom a gyereknek, mert vannak ennél jobbak, elgondolkodtatóbbakEbben ilyet nem találtam, de lehet, hogy csak megkérgesedett az a bizonyos. Egyszer elolvastam, jó gyorsan, mert kikapcsolódásra vágytam, és mert kíváncsi voltam, mi lesz ebből az egészből?  A Lány pedig maradjon az értékesebbnél, jobbnál, amit én ajánlok, amit a barátok ajánlanak (remélem azok is jobbak, bár noszogat egy ideje, hogy olvassam el az Időfutárt), vagy éppen most maradjon a Kőszívű családnál.


Update 1: annyi jó értékelésű posztot olvastam a könyvről, hogy biztosan bennem van a hiba. De bevallom őszintén, néhánynál elgondolkodtam, hogy vajon hány éves blogger írta azt a bejegyzést? Akkor döntsön a lányom, ha szeretne. :)

Update 2: Ha szembe jön velem az írónő másik két könyve, szánok rá 1-2 órát. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...