2014. január 30.

Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek

2014-es lista #7

Érdekes témát feszeget ebben a könyvében Jojo Moyes, és most az elején bevallom, hogy sokkal jobban tetszett, mint Az utolsó szerelmes levél című írása.

A Mielőtt megismertelek egy olyan regény, ami feszegeti az "támogatott öngyilkosság" témakörét, azaz azt a halát, amikor a magatehetetlen beteg önállóan dönt arról, hogy szeretne meghalni, szeretne véget vetni az életének, s ebben -ha nehezen is-, a családja támogatja, ott vannak mellette az utolsó szívdobbanásáig, lélegzetvételéig.

Will Traynort egy harmincas évei elején járó életerős, sportos, kemény fiatal üzletembernek ismerjük meg a könyv kb. első két oldalán, amikor egy esős londoni napon érezzük, hogy ő került egy jármű alá... s máris ott vagyunk egy angol kisvárosban, egy porfészekben, ahol egy vár a legnagyobb nevezetesség, s ahol a kvadriplégiás (négyvégtagi bénultság) Will él a szüleivel egy házban, akinek van egy férfi szakértő segítője, s akit egy depressziós, életunt, gyűlölködő, kekeckedő beteg férfinak ismerünk meg. Nem is csodálkozunk rajta, igaz? Én nem. Bele sem tudunk gondolni, hogy milyen lehet kiszolgáltatva, ép gondolatokkal élni, miközben csak az egyik kézfejünket tudjuk minimálisan mozgatni.

Will mellett pedig megismerjük Louisa Carl-t is, egy 26-27 éves helyi lakost, aki a szüleivel, húgával, annak kisfiával és a kerekesszékbe kényszerült, magatehetetlen nagypapájával él egy szűk kis lakásban, és ahol a pénz, azaz az anyagiak hiánya a legközpontibb kérdés, a legfőbb gond. Aki még csak össze sem költözött még a hét éve barátjaként aposztrofált Patrick-kal..., helyette a kamrából átalakított miniszobájában él.

..és ez a két ember megismerkedik egymással. Miss Clark-nak égető szüksége van a pénzre és a munkára, Will édesanyjának pedig egy gondozóra van szüksége 6 hónapra. S, hogy miért ennyi időre? Mert a fia fejében az öngyilkosság gondolata kezdett csírázni, és ennyi időt beszéltek meg, hogy gondolja át ezt a dolgot. Louisa teljesen véletlenül hallja meg ezt az titkos információt, s az első reakciója az, hogy felmond, végül marad (a pénz miatt) és a fejébe veszi, hogy olyan ötletekkel és programokkal fog előrukkolni Will számára, hogy sikerüljön eltéríteni őt a tervétől.


"Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki -miután egy motorbalesetben teljesen lebénult- depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait... Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások - mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes... Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?" (fülszöveg)


A lány karaktere klasszul lett megalkotva, szerettem őt, a humorát, jókat mosolyogtam rajta, s ahogy olvastam a sorokat, úgy drukkoltam, úgy ismertem meg az életét, barátját, kapcsolatait, s úgy alakult át, változott meg a szemem előtt.

Nem írhatom meg a végét, nem írhatom le a reakciómat, semmi ilyet nem szeretnék. A könyv vége olyan amilyen, az történik benne, ami, de tény, hogy elgondolkodtató sorok vannak benne.

Huhhh...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...