2014. január 2.

Jeff Kinney: Egy ropi naplója 6. - Négy fal között

Éppen majdnem egy éve ott tartottam, hogy megkedveltem ezt a Greg fiút, és örültem, hogy az élete egész jól alakul, fejlődik, komolyodik, eszébe jutnak jó dolgok, és rájött arra is, hogy ki az igazi barátja.

Ebben a 6. kötetben a négy fal között találja magát, de nem az egész kötetben, hanem inkább csak a végén, amikor óriási decemberi hó esik le a városukban és előáll a "se ki, se be" -helyzet. De mielőtt még idáig eljutunk, jobban megismerjük a naplóíró főhősünket, hiszen alig kap teret a bátyó, ellenben az öcsike nagyon a "bögyömben volt" már a történet végére (erről később).

Greg, teljesen mindegy, hogy mennyi idős még nagyon hisz a Mikulásban, a karácsony csodájában (ugye Amerikában a Télapó hozza karácsonykor az ajándékot a zokniba vagy a fa alá), és mindent megpróbál elkövetni, hogy sikerüljön neki a jó viselkedés, hogy a Kémkrampusz figyeli minden lépését a lakásukban. Az is sokkolja, hogy a Mikulás is figyeli, s hogy -szerinte- ennek a piros ruhásnak listája van a jó-és rossz gyerekekről. Greg bizony próbálkozik a jó cselekedetekkel, nem tehet róla, hogy sokszor balul sülnek el a tervek, és inkább a büntetést vonja maga után a cselekedete, mint a dicséretet. Persze okulnia kell a nem megfelelő-öncélú ötletei miatt is, mint amikor a plakátos-dolog rosszul sikerül.

Ebben a részben valahogy sokkal jobban megismertem ezt a fiút, hiszen betekinthettem a kisebb korába az otthoni árvíz miatt, de a kisebb testvére miatt "elszenvedett" kínszenvedéseket nem bírtam. Mert Manny egy kis elkényeztetett valaki. Aki miatt újra kell díszíteni a fát, akinek nem mindegy, hogyan áll a mustár a hot-dogon, aki képes az egész családdal kiszúrni. Lehet, hogy nekem nincsen humorérzékem, de eszembe jutott, hogy valamilyen szempontból -egyenlő életkori eloszlásnál- mindig a középső gyereknek -mondjuk úgy- legkülönlegesebb a sorsa, az élete. Greg Heffley életénél is ezt érzem.

S mivel nem tudom eldönteni, hogy a humorérzékem romlott, vagy az életkorom miatt nem tudtam maradéktalanul élvezni Manny dolgait, arra jutottam, hogy a 7. kötettől nem olvasom el a könyveket. Bár lehet, hogy a 10 évesemnek sem kellene, ha már Harry Pottereket is olvasgat, de neki örömöt okoz a Heffley család, és örömmel közölte, hogy esznek még részek.

Könyvmolyképző Kiadó
2013

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...