2013. december 12.

C.S.Lewis: Narnia krónikái 5.6.7- A Hajnalvándor útja, Az ezüsttrón, A végső ütközet


Kissé másképpen alakul mostanában a decemberem, mint , ahogy terveztem. A csendesedés más miatt történt, a lényege és az értelme nem is az, amit szerettem volna. S míg én ezen a világon teljesen másképp próbálkozom a nekem jó állapot megélésével, addig a narniai kalandok is folytatódtak, s annyira ezek az utolsó kötetek kötötték le azt a néhány üres percemet, hogy egyben írnék róluk. Most, így szünet nélkül olvasva jobb volt, mert emlékeztem az apróságokra is, és hiába teltek el a narniai hosszú évek, mégis az összefüggések miatt jobban élveztem. (Az író halálának 50. évfordulóját is néhány hete  ünnepelték, én az utolsó három kötettel tettem ezt.)

A negyedik rész is az izgalmak története volt, ahol megismerkedtünk Caspian herceggel, aki Narniát vissza akarta varázsolni a csoda helyévé, ahol az állatok beszélnek, a fék járnak, s ahol különleges lényeg is élnek barátságban egymással.


Az ötödik kötet A Hajnalvándor útja egy hajózás története. A Hajnalvándor Caspian tengerjárója, aki azért indul útnak, hogy elhunyt édesapja hét barátját felkutassa. A hét alattvalót a gonosz Miraz küldte még régebben útjukra a Magányos szigeteken, hogy megkeressék az ismeretlen keleti tengereket. Caspian megfogadta a béke helyreállításakor, hogy elindul a Lordok után, hogy hajózni fog Kelet felé egy évig és egy napig, s ha kell megmenti őket, háborúzik értük.

E tengeri hullámzós hajózásba került váratlanul Lucy és Edmund és váratlanul unokatestvérük, a hitetlen, gonosz, az okoskodó Eustance Scrubb is.

A hajón hánykolódva nem csak az ismeretlen területeket fedezhettem fel a legénységgel hanem ott lehettem a hangok szigetén, a sötétség szigetén, megnézhettem a Világvége határát, s láthattam, hogyan változik meg a fölényeskedő unokatestvér is, aminek köze volt egy sárkány is.
Hogy a Lordokat megtalálták-e, s ha igen, akkor hogyan, azt nem árulom el, de az biztos, hogy a Világvégét nem lépték át, hiszen, a történet folytatódott.


A hatodik kötetben Lucyék már nem mehettek vissza Aslan birodalmába a szabályok miatt, helyettük a jóravalóvá vált Scrubb indult egy iskolatársával a Jill Pole-lal. Indultak, amikor Aslan hívta őket, mert szükségük volt rá.

Ez a kötet Az ezüsttrón egy személy, a király fiának felkutatásáról szól, akit sok évvel ezelőtt elraboltak, semmit nem tudnak róla az országban, de a király nagyon szomorú, mert így nincsen vér szerinti utódja. A két gyermeknek őt kell felkutatnia, addig kell menniük, míg oda nem vesznek, meg nem találják és vissza nem viszik, vagy éppenséggel vissza nem kerülnek a saját világukba. 
Nehéz feladat, s ehhez segítségül Aslan csak négy jelet adott Jill-nek, amit meg kellett tanulnia, észre kellett vennie, fel kellett használnia, hogy előrefelé haladjanak a sikeres küldetés érdekében.
Természetesen hol maradnának az izgalmak, ha minden simán, zökkenőmentesen haladna? Nem így történt, mert a kislány összekeverte a jeleket, s az egyszerű úton haladás helyett, belekeveredtek az óriások romvárosába, találkoztak a Zöld palástos Hölggyel, a különös árkok dombjánál is időztek, míg végül kikötöttek a Lennvilágban, a Mélység Birodalmában ahol............................, aztán kalandos úton a Fennvilágba kellett visszatérniük. Izgalmaikban részt vett Borongány, egy mocsári flanga is, aki nagyon cuki volt. :)


Aki tudja, hogy narnia történetei 7 kis könyvből állnak, annak ismert, hogy a 6. könyv izgalmai is magasra hágtak, de nem ért véget itt a mi világunk és Narnia kapcsolata, mert a hetedik könyv megíródott. De erről, A végső ütközetről, nem tudok írni, mert valahogy végig nyomasztott, szomorú voltam. Ahogy Gubancot megismertem és sajnáltam; ahogy Furfangot, a majmot utáltam, ahogy láttam Narnia változását, nem láttam, hogy mi lesz itt?: egyszerűen letörten olvastam. Lehetséges, hogy az rosszabb alaphangulatom is befolyásolta, de most még mélyebbre szálltam.


Eustance és Jill visszaérkezett narniai földekre, mert ismét valami segítségre volt szükség, próbálták helyrehozni a dolgokat, a megváltozottat. Váratlanul megérkeztek a többiek is, Digory, Polly, Lucy, Peter, Edmund, akkor ismét egy nyomás volt rajtam, hogy miért?-hiszen ők már nem jöhetnek. Polly néni nyugdíjas kisöreg már, de egyszer csak itt teremtek. Ekkora a baj? Mi történik? Hiába örültem a felbukkanásuknak, mégis rossz volt. Aztán amikor az ajtó bezárult............. megrémültem, majd tovább olvasva felcsillant a szemem. De mégis, mégis ott maradt a gombóc. Hiába az a vége, ami, és inkább vidám, mint nem az, én a "hogyan?" miatt szomorúan zártam be a könyvet.

Remélem felcsigáztam mindenkit, és érdekelni fogja a fiatalokat, vagy azokat a felnőtteket, aki érdeklődnek C.S.Lewis története iránt.

 .......................én pedig lassan a kisfiam kezébe próbálom beleilleszteni az első részt, A varázsló unokaöccsét..............

Most láttam éppen, hogy a Harmat Kiadónál extra kedvezmény van a hét kötet egyidejű megvásárlásakor: a 7 könyv, 10000 Ft-ért megvásárolható.
Harmat Kiadó
2013



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...