2013. október 19.

Rejtvényes Biblia és Kívül-belül: Az én világom (Erkölcstan I.)

Azért írok erről a két kiadványról egyben posztot, mert a 2013/2014-es tanévtől -felmenő rendszerben- kötelezővé tették a hittan vagy az erkölcstan tantárgyak felvételét az első, az ötödik és a kilencedik osztályokban. A szülőknek nyilatkozniuk kellett melyiket választják a gyermekeik számára. Én egy posztba kifejtettem röviden az ezzel kapcsolatos gondolataimat, azaz, hogy szerintem szükség van ezekre a tantárgyakra. A saját gyerekeimet ez nem érinti egyrészt mert a kisebbik negyedikes (a hittant választottuk volna), a nagyobbik pedig hatodikos egy egyházi gimnáziumban, ahol természetesen több hittanórájuk is van egy héten.
Az erkölcstan oktatása már a hírek megjelenése óta érdekelni kezdett. Az ismerősök körében nyomozva két személyt ismerek akiket érintett ez az idei választás: az elsős gyermeknek hittant választottak, mert -bár nem érzik magukat vallásosnak, de- az alapvető műveltség velejárójaként gondolnak az alapvető bibliai ismeretekre. A másik ismerősök egyik gyermeke ötödik osztályba kezdte az erkölcstan órán való részvételt, amiről annyit tudtam meg, hogy a tanár másik tantárgyát tanulják és gyakorolják az erkölcstan helyett. Ezt én szomorúnak találom.

Így most én ezt a két kiadványt egyben értékelem, leírom rövid gondolataimat.


A Rejtvényes Biblia játékos feladatokkal színesíti az alapvető, sokak által ismert bibliai történetek feldolgozását, megértését, amelyek további beszélgetésekre adnak indokot. Ahogy a borítón is olvasható: "a mozgalmas olvasmányokat kedvelő, tevékeny gyerekeknek szólnak, akik szívesen ragadnak ceruzát vagy barangolnak a fejtörők, betűrengetegek és útvesztők világában."


21 ószövetségi és 21 újszövetségi történetet tartalmaz a könyv nagyon lerövidített formában nagy betűkkel, hogy a kisebbek-az olvasni éppen tudók is könnyen boldoguljanak az olvasással, és sikerélményhez jussanak. Az ótestamentumi történetek az "alapnak" mondható tudást biztosítják a gyerekek számára a Teremtéstől, Noé történetén keresztül Jónás és a cet kapcsolatáig. Az újtestamentumi történetek pedig Jézus születésével, csodatételeivel és a Húsvéti eseményekkel foglalkoznak legfőképpen. Minden olvasmány után a gyerekek által kedvelt számösszekötő feladatok, labirintusok, különbségkereső feladványok, szókeresők vagy éppen rövid írásos feladatok találhatóak.

Bár a Rejtvényes Biblia célközönsége a 5-8 éves korosztály és szüleik, az én gyermekeim szívesen kapcsolódnak ki a könyvben lévő rejtvényekkel.



A Kívül-Belül: Az én világom munkafüzet a Harmat Kiadó Erkölcstan 1. munkafüzete, amely a 6-7 éves gyermekek tudatos pedagógiai eszközökkel történő személyiségfejlesztéséhez ad segítséget a szülőknek és a pedagógusoknak.


A munkafüzet 5 nagy részből áll (Az én világom; A társaim és én; A családom és a szokásaink; A lakóhelyem; A környező világ), amelyek 5-7 alcímet, foglalkozási tervet tartalmaznak. Színes rajzokkal és játékos feladatokkal indíthatóak a gyermekek és a tanító közötti beszélgetések, és véleményem szerint fontosak ezek a beszélgetések! Ha a pedagógus csak kiosztja ezeket a feladatokat és nem követi ill. előzi meg a témáról a gyerekek életéről, tapasztalataikról való eszmecsere, akkor -szerintem- nem érnek célt a tantárgy bevezetésével. Egy jó pedagógus ezeket a témákat érintette, foglalkozott velük környezetórán vagy éppen fontosnak tartotta az osztályban zajló kommunikációkat, együttléteket.

Az egyik gyermekemnek fontosak voltak az első négy osztályban eltöltött hétfő reggeli első órák, mert ezek mindig magyarórát, s ezen belül beszélgetést tartalmaztak. A tanítónőt őszintén érdekelték a gyerekek hétvégi programjai és attól sem riadt vissza, ha valami osztályos zűrt kellett sürgősen megbeszélni, akkor elmaradt egy óra, feláldozták egy kis csapatépítésre. Én ezért mindig hálás leszek neki.

A kívül-belül kiadvány egy támpontot ad, hogy a gyerekek a feladatokon keresztül megnyíljanak önmagukról, családjukról, barátaikról, s erről egy közös társalgás indulhasson ki. 
Bepillanthattam ennek a kiadványnak a tanítói kézikönyvébe, ahol éppen olyanokat olvashattam, amit szerettem volna látni: 

"Az órák jellemző módszerei az életkornak megfelelően a mesélés és a játék, a szövegtartalmak
eljátszása, vizuális megjelenítése, szerepjátékok; az átélt élmények vagy elképzelt történetek megjelenítése különböző sík vagy plasztikus alkotásokkal." ..... fontos még a "beszélgetőkör,
de a drámajáték vagy a mozgásos játék is, hiszen az osztályban azonos időben, ugyanazon célok alapján, azonos tananyagtartalom feldolgozásával, azonos ütemben, tanítói irányítással folyik a párhuzamos tanulói munka.
Az órák jelentős része verbális, nemcsak azért, mert különösen fontos a szóbeli anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, hanem mert elképzelhetetlen a személyiségfejlesztés a mindennapi élményekre való reflektáltatás nélkül, a saját vélemény megfogalmazása és megosztása nélkül. A legtöbb megbeszélés során a tanító kérdez, felvet egy témát, majd leginkább csak moderálja a beszélgetést. Megteremti annak lehetőségét, hogy a gyerekek a biztonságos, szeretetteljes környezetben megnyíljanak, egymással beszélgessenek
(nem pedig a tanító gondolatait igyekezzenek kitalálni), kérdezzenek, kutassanak, következtetéseket vonjanak le."

A pedagógus folyamatos visszajelzésével a gyerekek jól érezhetik magukat ezen az órán, s a személyiségük is fejlődhet, bár ehhez mi pedagógusok kevesek vagyunk, mindenképpen a szülői megerősítések is szükségesek ezekhez.
A tanítói kézikönyv a fejezetek témaköreihez tartalmaz kérdéseket és a más tanórákhoz való kapcsolódási pontokat is tartalmazza illetve ezeken kívül az összes témakör feldolgozásához is tartalmaz egy-egy ötletet egy ráhangolódási játékkal-beszélgetéssel, egy téma-feldolgozási javaslattal és egy lezáró résszel.

Örülök, hogy bepillanthattam egy ilyen "tananyagba".

Harmat Kiadó
2013

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...