2013. július 19.

Tatiana de Rosnay: Sarah kulcsa


Az ilyen történetekről nem lehet mit írni. Szomorúak, sírósak, csak azért hisszük el, hogy ilyen megtörténhet, mert tanultunk róla, olvastunk róla. Ismerjük a II. világháború borzalmait, a holokausztot, a nácik kimondhatatlan szemétségeit, a haláltáborokat, a kísérleteket stb.

Ez a történet egy francia borzalomra, az 1942. július 16-án történt razziára, a franciaországi zsidók deportálására hívta fel a figyelmemet, amiről én nem tanultam. A 10 éves Sarah Starzynski, aki Párizsban élt szüleivel és a 4 éves öccsével, amikor ezen esemény bekövetkezett, és az értetlenek és tudatlanok "könnyedségével"  zárta be öccsét a rejtekhelyükre, mivel az nem szándékozott nővérével és anyukájával menni. Sarah gondolatai a körül forogtak, hogy nemsokára visszajönnek a lakásba, és majd kinyitja a zárat, addig pedig a kis Michel jó ellesz a napi friss kancsó vízzel és a mesekönyvekkel.... Mi tudjuk, hogy ezek a várva várt visszatérések nagyon kevés esetben történtek meg...

A könyv másik szála 2002-ben játszódik Párizsban. Az amerikai Julianak (aki tulajdonképpen egy francia feleség és édesanya) újságíróként cikket kell írnia a razzia 60 éves évfordulója alkalmából, amihez kutatni, érdeklődni, majd nyomozni kezd. Saját élete kapcsán jut el Sarah életéig, ami meghatározó lesz a számára.

Most jöttem rá, hogy az évforduló környékén olvastam. Reggel kezdtem, hamar be is fejeztem. Érdekelt, olvasmányos volt, szomorú volt.
Nem tökéletes könyv, lehet, hogy közben apróságok zavartak is pl. a kerítésnél történő jelenet, de annyira belemerültem a történetbe, annyira izgultam, hogy semmi nem zavart annyira, hogy levonjak bármennyi is az értékéből. Az sem zavart, ami szokott: hogy éreztem a könyv folyásirányát, az örvényeket, hogy mikor mi fog történni.

Sarah, akinek lelkét nagy terhek nyomták, feszítették, amitől soha nem tudott megszabadulni. Nem is csodálkozom rajta, kicsit sem. Borzasztó lehetett neki.

Hogyan mutathatom magam annak, aki nem vagyok?
Hogyan hitessem el velük, hogy valaki más vagyok?
Nem, képtelen vagyok felejteni

A könyv Sarah története és Julia története........ két különböző időben 60 év különbséggel.......... mégis valahogy összekapcsolódtak................. 

Kitalált történet, amely akár meg is történhetett (volna). Bár szerintem inkább nem, inkább a "hatásvadászat" oltárán vérezhetne el a könyv, Sarah dőlt betűs fonala, vagy éppen az összekapcsolódási momentum, mégis szívszorító, feledhető, mert a lelkem mélyén  elborzadva olvasom és hallgatom a zsidók ellen elkövetett borzalmakat.

5*

Könyvmolyképző Kiadó
2011

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...