2013. július 26.

Erica James: Mondd el a csillagoknak!


"Ha van valami ami a szívedet nyomja, soha ne fojtsd magadba. Mondd el a csillagoknak!"

El sem tudom mondani hány éve mosolyog rám, néz le rám ez a vastag kötet a polcról, jól látható helyről. Egész egyszerűen az 500+ oldalszám, és, hogy kevesen olvasták és értékelték ezt a könyvet elbizonytalanított. Az előttem álló szabadságos hetekre szépen felépítettem a tervezett olvasnivalóimat, a hétvégén elakadtam, mert kaptam kölcsön a Rubinvöröst, elakadni látszok a HP4-gyel, mert egyik gyermekem sem az olvasással foglalkozik a Balaton partjánál, így egyszerűen odamentem, és leemeltem, és elkezdtem tegnap este a sötétben, majd folytattam ma.

A Mondd el a csillagoknak! kb. 530 oldal, amit majdnem egy nap alatt olvastam el, igaz nem voltak itthon a gyerekek, de több órán keresztül vásárolni is voltam. A lényeg, hogy lekötötte a figyelmemet, nem néztem az oldalszámot, hogy hol tartok, izgultam, s kíváncsi voltam. Olvastatta magát, amit nem minden tud elérni a mostani finnyás korszakomban. Tény, hogy a harmadik negyedben valami sok volt, a sok esemény zavart egy kicsit, valami nem kellett volna, de végül kerek egész lett, és mindenre válasz is érkezett. Valamit nagyon kihúznék a történetből, de nem tudom, hogy mit. :) Ezért 4,5*, de ha nem jövök rá, hogy mit változtatnék, akkor 5* lesz. :)

A könyv egyik megközelítés szerint: történet egy testvérpárról, lányokról, akik egy tragédia miatt a nagyszülők felügyelete alá kerülnek. Az itteni élet teljesen különbözőképpen éri őket a hatásokkal, a kapcsolatokkal, de bárhogy is történnek az események, kiderül, hogy a látszat kicsit csalhat is akár. Lydia és Valeria távolodása és egymásra találásának története. Lydia, az idősebb testvér, aki 9 évesen kerül a nagyszüleihez, aki önmagát hibáztatja a bekövetkezett tragédia miatt, aki önmagát hibáztatja a folyamatosan elszenvedett események miatt, akinek két barátja van: egy kisfiú Noah és Lottie nővér, aki folyamatosan próbálja túlélni a jelent és céltudatosan elérni a tervezett jövőjét, miközben a kb. 7 évvel fiatalabb húgát is óvni próbálja.

Másik megközelítés szerint: két problémákkal rendelkező, nem a szülőknél nevelkedő gyerek, egy fiatal lány és egy fiatal fiú egymásrautaltsága, barátsága majd szerelme, és az elszakadásuk története.
 
(Harmadik és negyedik megközelítés is lehetne egy szekta vagy éppen a gyerekek bántalmazása kapcsán…)

Tetszett, őszintén mondom. Azt hittem, hogy egy szerelmes csöpögős történetet fogok olvasni, pedig a fülszöveg sem sejtette ezt, valahogy mégis vonakodva kezdtem neki. 

Lydia önfeledt velencei életét egy titokzatos fiatal férfi felbukkanása zavarja meg, aki életre kelti az asszony rég lezártnak hitt múltját. 
Lydiát és húgát a vidéki nagyszülők nevelik fel, akiktől nem sok szeretetet kapnak. Így a két lány hamar megtanulja; ne bízz senkiben, és tartsd meg a titkaidat! 
A szerelem is korán köszönt rá, amikről diáklányként még nem sejti, hogy egyszer sokkal többet jelent majd számára, mint, múló szenvedélyt… 
A régmúlt árnyai azonban nem hagyják nyugodni: érett nőként kénytelen szembenézni az egykor történtek következményeivel, és talán új fejezetet nyitni az életében, hiszen sosem késő. 

Nem bántam meg, így legalább kevesebb olvasatlan könyvem van a polcokon. :)

(Kár, hogy a várólista-csökkentősekkel leálltam. :S)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...