2013. május 4.

Alessandro Baricco: Háromszor hajnalban

Kulcslyukos leskelődések
az ablakok, a hajnalok, a fények felé


Háromszor hajnalban, háromszor bepillantás, háromszor belopózás, háromszor szállodázás, háromszor elmélázás, háromszor elgondolkozás.......................... majd a végén, s inkább a legvégén háromszor a tudat, hogy összeállt a kép.

Egy férfi és egy nő. Háromszor:
Középkorúak
Idős-fiatal
Fiatal-idős

Az ő történetük hajnalban, háromszor.

A történet Baricco (vagy éppen Mr.Gwyn?) tollából, ami szintén a felső kategóriát üti meg nálam. Rövidke ám szuper könyv, amelyet megvilágítanak a hajnal beszűrődő fényei, és megvilágosodunk a végére mi is, s a szereplők is. Ki így, ki úgy.

Háromszor találkozunk egy nővel és férfivel, a történetekkel:
- a sárgaruhással és a mérlegárussal, de a kérdés, hogy lesz-e közöttük összhang és egyensúly a szobában?
- a szerelmes lánykával és a portással, akik között kialakul-e valami a portán?
- a gyermekkel és a rendőrrel, akik között lényeges-e a kapcsolat?

Háromszor hajnalban:
- az ablakon, függönyön keresztül,
- az induláskor,
- az út vége felé.

Három találkozás, első találkozás. Első találkozás?
Három fontos találkozás, döntő találkozás, sorsfordító találkozás. Sorsfordító találkozás?

A konfliktusok, a beszélgetések, a történések, hogy mely dolgok befolyásolják életünket, hogy befolyásolják-e egyáltalán, hogy megváltoztatható-e az élet, hogy mitől függ a változás? Egy tűz? egy pisztoly? egy terhesség? egy döntés?- mi változtathat? milyen irányban? ..és egyáltalán fontos-e, vagy pedig haladjunk az úton.

"... hogy az ember igazából sohasem változtatja meg az életét, nem lehet megváltoztatni; amilyenek gyerekkorunkban vagyunk, olyanok maradunk egész életünkben, nem a változtatás az, amitől az ember elölről kezdi az életét. (...) Azért kezdi újra az ember, hogy eképpen gy másik asztalt válasszon, mondta. Mindig úgy érezzük, hogy eltévesztettük a partit, amelyhez leültünk játszani, azt gondoljuk, hogy ha egy másik játékasztalt választottunk volna, a kezünkben tartott kártyákkal, ki tudja, mire lettünk volna képesek. (...) .. a leosztott lapokat nem változtathatjuk meg, így ne marad más hátra, mint másik játékasztalt választani."

Alessandro Baricco írásaiban szeretem a tömörséget, a rövidséget, a minimalizmust, ami mégis minden fontosat, számottevőt magában foglal, ami felbosszant, elgondolkodtat, belehelyeztet; ami odatesz, s ha a könyveket bezárom, még rágódom vagy éppen csodálkozom rajta. Hajnalban, amikor befejeztem az utolsó történetet, félálmomban tele voltam gondolatfoszlányokkal, amelyeket fontosnak gondoltam, s amelyek aztán elfelejtődtek. S ismét rájöttem, hogy nem tudok kellőképpen beszámolni erről a könyvről.

Majd háromszor hajnalban ismét elgondolkodok, és kiegészítem.

Helikon Kiadó
2013

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...