2012. november 28.

Ünnepek ünnepe - Tíz karácsonyi történet a magyar és a világirodalom mestereitől


Sokszor elgondolkodom, hogy a mai kortársnak mondott írók milyen írásokat tudnak papírra vetni a karácsony kapcsán, írom és gondolom ezt azért, mert sokszor úgy érzem, hogy  a régi, klasszikusnak mondható elbeszéléseket, regényeket, novellákat nem múlja felül semmi sem. Az én szememben, az én olvasatomban. Persze, mondhatom, hogy az én gyerekeim is a mai világ szülötte, hogy nekik is sok kívánságuk van, főleg a kisebbnek, de vajon fel tudnák-e fogni, hogy milyen volt régen, amikor tényleg a cukor, dió, mogyoró volt az ajándék. Vagy éppen egy új pár cipő. Amikor egy fenyőág, vagy éppen egy kisebb fa ünneplőbe öltöztetve okozott felhőtlen agy örömet, amikor tényleg a karácsonyt ünnepelték, annak hagyományos keresztény mivoltát.


Ahogy olvastam ezeket a kis rövidke írásokat, annyira belemerültem, és annyira áhítozni kezdtem ismét, hogy találjuk meg az ünnep örömét! Hogy gyorsan találjuk ki, hogy minek örülne a gyermekünk, és alkossuk meg, mi magunk, amiben az örömünk is benne lesz.
Díszítsük a lakást, süssünk mézeskalácsot, játsszunk nagyokat az egyre sötétebb délutánokon, gyújtsunk gyertyát és igyunk forró fahéjas teát, vagy éppen olvassunk jókat és kellemeseket.

Az Ünnepek ünnepe kiadvány 10 karácsonyi történetet olvashatunk. A legtöbbet ismerhetjük, de ez nem csorbít azon az élményen, amit az olvasás közben érzett melegség okoz.
A diótörőt nagyon kedvelem, Kosztolányi Öröm című műve számomra örök, Dickens Karácsonyi éneke mindig vissza-visszatér karácsonykor, de sajnos még mindig nem sikerült végigolvasnom.
Most mégis Jókai írását kell kiemelnem, a Melyiket a kilenc közül, amely a leginkább megdobogtatta azon az estén a szívemet, amikor olvastam. Az írás, amely bebizonyítja, hogy vannak olyan helyzetek, amelyben a szegény család boldogabb lehet, mint a gazdag egyedülálló- és hiszem, hogy megállja a helyét a mai világban is.

"Azzal letette a bankót az asztalra, s nyargalt vissza az övéihez, sorba csókolta valamennyit, sorba állítá orgonasíp gyanánt, közékük ült alacsony székére, s rákezdék tiszta szívből újra:
"Krisztus urunknak áldott születésén."

Bár karácsony igen messze van még, de a koszorún az első gyertyát néhány nap múlva gyújtjuk, így én ezzel a könyvvel kívánok mindenkinek áldott, bensőséges adventi készülődést, karácsonyi várakozást!

Athenaeum Kiadó
2012

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...