2012. szeptember 21.

Jan-Uwe Rogge: Nevelési kérdezz-felelek


Jan-Uwe Rogge Nevelési kérdezz-felelek könyvét hatalmas érdeklődéssel vettem a kezembe, és az érdeklődésem a vége után sem hagyott alább.

A könyv célja az lenne, hogy még jobban tudatosítsa a szülőkben, hogy mekkora felelőssége van a nevelésnek. Hiszen a legtöbben abból indulunk ki, hogy jól végezzük a „nevelési munkánkat”, de ahelyett, hogy elégedettek lennénk az eredménnyel, inkább a hibákat vesszük észre, illetve sajnáltatni kezdjük magunkat, hogy nem tökéletes a nevelésünk.

Rogge szerint a gyerekek azokat a szülőket szeretik, akik hibáznak, akik nem a tökéletességre törekednek, akik vállalják önmagukat és beismerik a tökéletlenségüket, hiszen a nevelés nem más, mint gyermekeink elkísérése az élet váltakozó, különböző minőségi útjain. Amikor bármi váratlan is befolyásolja az előre elképzelt útvonalat.

A Nevelési kérdezz-felelek egy olyan könyv, amely 111 kérdést tartalmaz a gyerekek életkorának különböző szakaszaiból.
A kisgyermekkorban megjelenő rengeteg kérdésből, problémából kiindulva (szorongás, bepisilés, esti lefekvés, hiszti és egyéb felmerülő gondok) az iskoláskorban felmerülő kérdéseken keresztül (zsebpénz, tévénézés, segítségnyújtás, fegyelem, pofon…. stb.) a kamaszkor okozta, nyújtotta új problémákig (lopás, függőségek, partnerkapcsolat stb.) rengeteg kérdésünkre választ kapunk.
A kérdés feltétele után három (A-B-C) válasz található, amelyben mi is kiválaszthatjuk a hozzánk tökéletesen passzolót, de mivel nem midig van hozzánk 100%-ban tökéletesen illeszkedő válasz, ezért az én esetemben előfordult olyan, hogy a legközelebb állót választottam. Az elején azt hittem, hogy ez egy teszt, hogy kiderüljön az én tökéletlenségem vagy éppen az én tökéletességem. J
De szerencsére nem ilyen a könyv. Nem éreztem magam rosszul, inkább kíváncsian haladtam kérdésről-kérdésre, amely a mi életünkkel, életkorunkkal egybevág.
A 111 kérdés mindegyike, azonnal megválaszolja a mi kérdéseinket: azaz, hogy miért tesszük jól, amit teszünk, vagy pedig miért kellene másképpen. Éppen ezért, a könyv segít elgondolkodni, újra kinyitni egy új téma kapcsán, vagy éppen újra elővenni egy új korszak kezdetén.

Gyermekeink azt szeretnék, hogy a jelenben fogadjuk el őket annak, amilyenek, ne pedig folyamatosan a jövőt vetítsük eléjük, az elvárásokkal, a találgatásokkal együtt. A szülő gyermek kapcsolat résztvevői egyrészről nem egyenrangúak, hiszen több éves élettapasztalat választja el őket egymástól, másrészről pedig egyenrangú, hiszen mindkét fél tanulhat a másiktól, a gyermek a szülőtől és a szülő is a gyermektől. Csak érzékenyen és empatikusan kell feléjük fordulni!

Park Kiadó
2012

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...