2012. június 18.

Darvasi László: Pálcika, ha elindul

Érdekesen indult Pálcikával való kapcsolatom. Először nem tetszett, hogy nem láttam a karjait. Aztán rájöttem, hogy van neki, de hét ő pálcika, s ha ő Pálcika egy pálcika, akkor tulajdonképpen úgy néz ki, amikor áll, mint egy fogpiszkáló, azaz egy pálcika, aminek van egy feje. 
Azt hiszem lassan belezavarodok ebbe az eszmefuttatásba, így ezt abbahagyom.
Lehet, hogy én vagyok nagyon felnőtt, pedig gyermeklelkű szeretnék maradni, de nehezen fogadtam el a könyv stílusát. Kényszeredetten mosolyogtam, kerestem benne a mesét, az örömöt, a vidámságot, de fapofával ültem és olvastam.
Aztán hirtelen volt egy snitt(!), és érdekelni kezdett. Pálcika bement az óvodába, és ott voltak azok a gyerekek, amilyen én is szeretnék lenni. Ott voltak azok a gyerekek, akik örömmel fogadták őt, akik nem csúfolták őt, s ahol elkezdődtek nagy találkozásai más pálcikákkal, akik önvizsgálatra késztették, megismertették más fontos jellemzőkkel. Már az oviban megismerte a pálcikák széles spektrumú sokaságát, a ropikat, a marokkó játékot, a tűket, sőt egy sünivel is találkozott. S ezek a találkozások útja további részét is végigkísérték.
S most mindenki álljon meg az olvasásban, képzeljen el egy pálcikát maga elé, esetleg vegyen elő egyet, gondolkodjon el, hogy mi minden jut eszébe róla. S itt a lényeg!
Nagy fantáziával megírva találkozik Pálcikánk a többi rokonnal, ismerőssel, hasonló egyedekkel, mint ő. Gondolkodtam rajta, hogy felsoroljam-e azt a temérdek mennyiségű dolgot, amelyek megjelennek a színen, hiszen akkor elmondom a könyv szereplőit, amivel esetleg elrontom azt a fajta rácsodálkozást, amellyel én szembesültem a könyv olvasása során. Így nem mondom el, de írok egy-kettőről néhány dolgot:
- Miért voltak nagyképűek a kínai pálcikák?
- Miért volt hálás a fogpiszkáló?
- Miért nem akart színes frizurát Pálcika?
- Miért volt nagyképű a szívószál?
...
S mire a könyv végére értem, már megértettem a Pálcika örömeit, a pálcikák fontosságát, már én is mosolyogtam, hogy egy pálcika mi mindenre jó. Megismertem rémséges álmait a félelmetes lyukakról, s azt is megtudtam, hogy a lyuk mitől fél.

Mindenki, aki elolvassa a könyvet, elfelejti a saját gömbölyűségét, vagy előtérbe kerül saját pálcikasága, és olvasás közben megtanulja, hogyan kell pálcikázni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...