2012. március 17.

Pettson töredékek.....


Ugye a magyar ember (legalábbis sokan) a Vuk óta bírja a rókákat. Én is. Bírom Pettsont is (bár ilyen Nagypapám lett volna és én lettem volna az ő Findusza), így izgatottan vártam, hogy mi fog kisülni ebből a történetből. Izgultam, féltem, a történet nem is az általam elvártak szerint alakult az elején, hiszen féltettem a tyúkjaimat, és féltettem a rókát is. Aztán már én is féltem a petárdák miatt (no de ilyet!- csak úgy ilyen gonosz dolgot tartani a sufniban! :S), de azért mosolyogtam az ál-tyúk miatt, végül hatalmasra nyúlt a szám az éjjeli róka-esemény miatt, aztán már kacagtam a bolond Gustavsson miatt! Így végül mindenképpen kap + fél *-ot, és őszintén remélem, hogy a rókácska visszatérő vendég lett P+F konyhájában, ha már olyan csúnyácskának és betegecskének tűnt. 
Kérdés: hidegen vagy melegen jobb a csokipuding? :)) :D


Csalódtam Finduszban. 
Még mindig keresem Carusot (hisz nekem is hiányzik, mint egy csirkének… :D). De az is biztos, hogy én is utálom a hajnal csendességébe beszűrődő kukorékolást..
De akkor is csalódtam Finduszban... vagy Nordqvist-ban. Valaki vállalja már fel, hogy rosszul esett ez a dolog. :))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...