2012. március 15.

Edith Schreber-Wicke: A szivárványgyermek



Értékelni ezt a könyvet? Vajon hogy lehet? Mindannyian mások vagyunk - gondolom én is, amikor a Halász Judit (vagy éppen Bródy János) által énekelt dal eszembe jut.
Szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, vagy éppen egészségesek, betegek, vagy akár egészségesen MÁS-ok.

"Mielőtt megszületnénk, egy kis időt mindannyian Szivárványországban töltünk. Itt készülünk fel a nagy és izgalmas utazásra - az életre. Feladatokat és célokat keresünk magunknak: könnyebbeket vagy nehezebbeket, attól függően, hogy milyen bátrak vagyunk. De bizonyosan olyat választunk, amellyel jobbá tudunk tenni valamit a világban. Mert mindenki a legjobb és legnemesebb szándékkal indul az életbe; még akkor is, ha útközben sajnos néhányan megfeledkeznek erről a nemes elhatározásról."

"Azt szeretném, hogy mindenki, akivel csak találkozom, elgondolkozzon azon, hogy mi az igazán fontos az életben. "

Sokszor elgondolkodtam én is a célokon, a miért?-eken, hogy mi legyen?, hogyan döntsünk?, és , hogy mi számít? Próbáltak rábeszélni, hogy a pénz, az anyagiak nem minden!, hogy miért ne vágjunk bele, de soha nem tudtunk közösen dönteni. Sokszor felmerült bennem a félelem, hogy jó így, van itt elég segíteni-való. Rébuszokban beszélek, de éppen elég, hogy én értem... vagy, hogy a közeli emberek értik. Mindig alakul valahogy....
Örüljünk annak, ami-aki van!!!







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...