2012. január 21.

Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre


virtuális függőség- félelmetes
nem a körmünket rágjuk a postást várván, hanem a kávé mellett már a power gombot nyomjuk a gépen.
a szülők a gyereküket a neten hívják az esti vacsihoz.
megvesszük a szeretetet a szerelmet
reszketve-remegve várjuk, hogy fontosak legyünk
azonnali visszajelzések. még türelmetlenebb várakozások. 
egyébként untam, idegesített ez a beszélgetés. egyébként untam?- és mi idegesített? hogy Emma-Emmi olyan volt, amilyen mi a legtöbben nők?
nem szeretem emmit, hisz egy féltékeny nő, aki magához láncolná ezt a férfit.
nem szeretem, hisz semmi jó nem tesz: háttérből rányít, duzzog.
utáltam a nőt. téves információi vannak a bizalomról és a jó házasságról
én sajnáltam a férjet, és sajnáltam Leot. de tulajdonképpen sajnáltam a nőt is. vajon akarja, hogy sajnáljam?
vajon tudja-e egyáltalán, hogy mit akar elérni? ábrándokat kerget..

nehéz volt végigolvasnom. A sarokba hajítottam volna, nem tudom, hogy miért nem tettem. Valószínűleg kíváncsibb voltam, mert foglalkoztatott. 
olvasmányos, mert elgondolkodtató, mert pörgős, mert érzelmeket megindító és elindító, mert ilyenek vagyunk mi emberek. Gyarlók, szeretetéhesek, hibákkal teli. 
emlékeket hozott elő, amik már az elfeledett kategóriába kellene, hogy tartozzanak. Sőt a kitörölt, lomtár kategóriába, amit ürítünk. Sőt én nem is lomtárazok, egyszerűen Shift+Del-t használok. Törlök, de nem sikerül tökéletesen. Ugyanúgy, mint mikor már nem jó az ablaktörlő a kocsin. 
bakker, én is ilyen vagyok………. vagy nem?
..és nincsenek véletlenek. AZ van, ami, keressük meg miért van így, és keressük mindig a jobbat, ami abből a nem véletlenből származik, származtatható. 
Remélem fáj Emminek, Emmának vagy akár magamnak a régmúlt 20.századból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...