2011. december 17.

Charles Martin: Egy új élet reménye


Értelmét nyerte nálam a könyv mondanivalója. No, nem úgy, hogy nem értettem, nem tetszett, nem értettem eddig is, de sok tényező nem volt a helyén nálam. A molyon meg is fogalmaztam, hogy:

Ismét egy olyan történet, ami kapcsán elgondolkodnék, a Mit tennék én ilyen helyzetben? kérdésen. Aztán a nagy elgondolkodásom közepette rájövök, hogy nem Dylan (férfi), hanem Andi vagyok, így már nem is ugyanaz. Aztán arra is rájövök, hogy erről a könyvről nem tudok spoilermentesen írni, így nem is írok, de azért Martin megpróbálhatna valami újat… Miközben ezt kimondom, rájövök, hogy információim szerint ez az első Martin könyv, így már meg is bocsátom magamnak ezt az „új” dolgot. Ismerem Charles Martint, nagyon érdekelnek az írásai, a történetei, a stílusa, csak mindig mást várok. Az mindenképpen jó, hogy nem az élet nagy igazságait és bölcsességeit akarja leírni minden könyvében, így még jónak is mondhatók.

Folytatva ezt a bejegyzést, azt is megemlítem, hogy Bozs barátosnőmnek is kifejtettem, hogy min akadt fenn a szemem (egyébként az ő angyala szállt le hozzám ezzel a könyvvel), amely szavaim azt értelmezték, hogy túl szép, túl jó, várnék valami mást, mert bár ott a probléma, ott egy élethelyzet a könyvben, de miért kell nekem sejtenem, hogy mi lesz benne? Nem szeretném..
Azt is kifejtettem neki, hogy én -bár hívőnek tartom magam- mégis sok néha az amrikai könyvekben olykor megtalálható vallási vonal. Dylan is perlekedik Istennel, hogy miért történt ez velük, erre jön Amanda akiről egész hamar kiderül, hogy kisbabát vár -apa nélkül-, de ő nem haragszik az Úrra, sőt szájba rágósan meg is magyarázza, hogy miért és hogyan állt mellette Isten, s azóta is folyamatosan. Ez a téma, ebben a módozatban nem tetszett, de elfogadható.

S, hogy a legelső néhány szavamhoz visszatérjek: Értelmét nyerte, hogy miért ne perlekedjek... Munkahelyi problémák, amiből nekem hatalmas nagy konfliktusom keveredik, ez miatt én most először besokallok, sokan -a többség, a "vezetőség"- mellettem áll, és nyugtatnak, hogy legyek erős, és emelt fejjel folytassam a kollegalitási viszonyt. Egész délután piroslik az egész fejem, majd meghallgatom Csernik Szende meséjét, amiben a kása behálózta az egész erdőt, falut, és kívánja, hogy a szeretet így hálózza be a karácsonyunkat, az életünket; majd még elmegyek Hannával a Deák téri Gimnázium kórusainak -prédikációval egybekötött- ádventi hangversenyére, majd még elrohantam és megtapasztaltam Borostyán kedvességét és őszinte mosolyát, aztán késő este hazajöttem, és a Férjemnek már képtelen voltam elmondani a friss élményeket. Majd ma. Emelt fővel megyek hétfőn és nem perlekedem én sem. Mindennek van "miértje" és "mikéntje". Nem könnyű, de megpróbálom.

A könyv címe: Egy új élet reménye... benne van a remény, az új....
Sok minden történt ebben az évben:
- egy rossz megszűnt rossznak lenni, de sosem lesz olyan jó, mint régen;
- kérdések- válaszokkal ill. még válaszok nélkül- útkeresés;
- főiskolai tanulmányok;
- új barátok;
- sok új....., ami nem mindig jó.

Reménykedem az újban, a jóban, de ha a világ felé tekintek, nem látom a fényt. Bele kell kapaszkodni a szerettekbe, a szeretetbe, a hitbe. Majd erőt kapok, erőt merítek.

S hogy miről szól a könyv? Arról nem is írtam... Mert spoileres lenne, így itt a fülszöveg:

"Egy dél-karolinai kisvárosban a vége felé közeledik a nyár, amelyet Dylan és Maggie Styles izgatott és boldog tervezgetéssel tölt: első gyermekük születését várják. Az idill azonban kettétörik, amikor a szülés közben komplikációk lépnek fel, és Maggie a vérveszteségtől kómába esik. A magabiztos és életvidám Dylan számára mindaz, amiben eddig hitt, kártyavárként omlik össze. A férfi élőhalottként járkál és virraszt felesége ágya mellett. A sors iróniája, hogy épp ekkor talál rá az oly régóta áhított lehetőség: tanárnak hívják a helyi főiskolára. Legjobb barátja unszolására kénytelen-kelletlen elfogadja a felkínált állást, és tanítani kezd. De vajon képes lesz-e helytállni és vigaszt nyújtani nehéz sorsú diákjainak, miközben ő maga élete legnehezebb pillanatait éli át? Van-e még remény az újrakezdésre, vagy szívében a zene örökre elcsendesedett?"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...