2011. augusztus 31.

Harry Potter összes: HP 1-7.


2011. 08. 08-2011. 08. 30.

Ennyi időt töltöttem mindenféle környezetben Harry Potterrel és barátaival, tanáraival, ellenségeivel.

Nem tartom magam különc személynek, semmiféle különleges ismertetőjegyem nincsen, mégis azt kell mondanom, hogy a sorozatot mereven elutasítottam magamtól. Kétszer is, aztán csak azt láttam, hogy a 10 éves, a Lányka nagyokat vigyorog, fél, meglepődik, megijed, és nem hiszi el, hogy én ezt nem tudtam befogadni... Gondoltam itt az ideje a 3. próbának, mivel a 3 a mesékben is bűvös szám, így belevágtam. .... aztán belekeveredtem egy perpetuum mobile-be és ki sem jöttem egészen tegnapig. Én nem mozogtam, hanem olvastam, varázsoltam és varázsolódtam.

Jó volt. Tényleg jó volt.

Spoileres néhány sor a könyvekről. Lehet, hogy nem kellene tovább olvasnod! (Kicsit furcsa szösszenetek ezek, anno, a kék-oldalon írtam ezeket az értékeléseket, de ugye onnan léptem többedmagammal, s azóta köszi, jól vagyok kívül is.)

1. Harry Potter és a bölcsek köve
Be kell látnom: kár volt eddig kihagyni :)

2. Harry Potter és a titkok kamrája
Spoiler.. :D 
…és igen, Harry Potter ismét győzött! 
Merengés: Vajon a Mamák ilyen fiúról álmodoznak? Hmmm, mindenesetre HP is egy nagyon mesebeli lény, és ez is egy igazi mese: a végén a jó győz. Csak a népmesei mágikus számok maradnak el benne, bár ha a 3 mellett a 7-est is nézzük, akkor lehet, hogy éppen ezért van 7 könyv?. Úúú, egyáltalán 7 könyv van? Én még ezt sem tudom, aki most esett át a HP együttléteken :)

3. Harry Potter és az azkabani fogoly
Hűűű meg hááá meg háp meg Harry meg hippiájé, ja az jippiájé, na mindegy. Ez is tetszett. Na jó, hogy… Hogy én mekkora lüke voltam.. szóval.. menetelek tovább. valamikor 
Lassacskán..

4. Harry Potter és a tűz serlege
A meseszerűség csökkenése mellett a vadság és a brutalitás erősödése, azaz Harry Potter kisfiús bája és csibészsége kezd ifjú- és serdülőkori legénnyé nagyfiúvá alakulni. 
[Ha belegondolok, hogy hány óvodásom látta már filmen…. jajaj. :( ]

1. A legfontosabb, hogy nekem túl hosszú volt, és az elejével nem haladtam annyira, mint megszoktam (értsd: képes voltam letenni a kezemből) 
2. Sok volt az előzőekre való visszautalás (ami persze jó, ha belegondolok, hogy évente jelentek meg a kötetek egykoron, de én most együtt olvasom, ezért ez egy kritika a részemről :D) és ismétlődés a varázslatokban. 
3. Voltak benne unalmas részek, ill. hiányoztak belőle részek….

5. Harry Potter és a Főnix rendje
Na tehát akkor! 

1. Szerintem nagyon édi Harry Potter szerelmesen és kiakadva. Engem nem zavart a sok lelki szenvedés, sőt örültem, hogy az író ezeket is figyelembe vette. Tipikus ilyesfajta időszaka ez a fiúknak a 14-15 éves kor. Vagy nem. :) 

(Ennek megismerésére kell várnom még néhány évet drága Petim kevéske életkora miatt.) -elégedett-andi 

2.Jajaj, reméltem, hogy az ikrek visszakerülnek az iskolapadba (talán a köv-ben??) és nagyon hiányoltam, hogy a kirepülésük után nem is említették őket. :( 

morcos-andi 

3. Hosszúúúúúúúúúúúúúúú volt, én kihagytam volna dolgokat, amik szerintem nem kellettek volna leütés-szám növelőnek. Pl. Hagrid tesója- persze-persze Hagrid is édi, meg kedves, meg szeretetteljes, de akkor is…; meg kihagytam volna biztos 1-2 tanulási dolgot, viszont imádtam Lunát és Neville-t.- türelmetlen-andi 

4. Hogy Harry miért nem fogta a fejét a végén a tükör miatt???- egy említés sem volt, hogy ezt használhatta volna korábban.- kérdőn-néző-andi 

5. Dumbledore dolgára rájöttem, szóval nincs meglepődés. Pitonnal már szeretnék jobban megismerkedni…, hiányzott.- kíváncsi-andi 

6. Bevallom elkönnyeztem 1-2 részt. Egyre nehezebben viselem Malfoy szemétkedéseit. Amikor kizárták a csapatból, ott nem kaptam levegőt és törölgettem.- érzékeny-andi 

7. Miért nem használták az elején a Veritaserumot, hogy kiderüljön Harry igazsága?? Ez miatt már ott kiakadtam- persze tudom, hogy nem erre kanyarodott volna a történet, de akkor is- toporzékoló-andi. 

jajdejóvoltezis!!!!!!!!!! 


6. Harry Potter és a Félvér Herceg 
Miért nem derül ki tökéletesen és egyértelműen, hogy Dumbledore miért bízik ennyire Pitonban? Haragszom-haragszom. 
..és tényleg Harry egyedül maradt. Olyan, mintha a professzor direkt így szervezte volna (Rowling biztosan). 
Miért tudtam én a kezdetektől, hogy ez a Szemét tényleg ilyen szemét? Miért bíztam benne mégis ennyire? Vagy nem is annyira?………………. O_O 
Szomorú történet, de mivel mese és már csak egy kötet van hátra, muszáj jól végződnie. Tragikumok, halál, betegségek, sötét varázslások. 
Én naivan azt hittem, hogy az Avada Kedavra elhangzása előtt D-nak sikerült hoppanálnia. Hisz neki minden sikerült. Olyan, mintha választanom lehetett volna, melyik zárszót választom. 
Melyiket választottam volna? 
Igen, szomorú voltam a barlangban, szomorú voltam a Szükség Szobája előtt ácsorgó Harry miatt, de a legnagyobb szomorúság akkor jött, amikor a főnix siratóénekét meghallottam… és amikor Hagridot hallottam, láttam. 
Ennyi. Elment. Belőlem is egy darab. 
[A végét el kell olvasnom még egyszer. Régen nem volt ekkora zaj és rohangálás és ajtócsapkodás és felpillantás az utolsó 50 oldalamnál, mint most. Ráadásul éppen most jöttem rá, hogy melyik ismerősöm stílusa hasonlít D. beszédéhez. Most mondjam el neki? :S 
;))) ]

7. Harry Potter és a Halál Ereklyéi
Hát, mit mondjak, sírjak vagy nevessek? Itt a vége. Finito. Kivégeztem a 7. könyvet, úgy, mint Harry…………. a deffenzív (vagy mi a csuda) mágia könyvet. Hisz ő is jól vizsgázott anno, ugye emlékeztek?


Köszönetet mondok Hannámnak, hogy nem hitte el, hogy nekem ez a könyv (vagyis az első rész) nem tetszett és letettem, azaz félbehagytam moly szóval élve. 
Köszönet az írónőnek, hogy megalkotta az első olyan sorozatot, amit muszájnak éreztem, hogy azonnal folytassam. Ez nem történhetett volna meg a könyvtár (első rész) @Etike(2.5.6.7. rész) @stippistop (3. rész- már nem emlékszem Hanna vagy én olvastam-e, de hidd el itthon tudjuk, kié melyik :D) és a testvérem (3.4. rész) segítsége nélkül. 
Hála, csoki, moly, viva. 



Mit mondjak még? Könnyeztem, amikor a szükség szobájába visszatérve ott volt mindenki egytől egyig; amikor drága jó Pitonom, mégse igazi pitonos mérgeskígyó, bár Mardekáros.., no és, amikor kiderültek ott a dolgok a merengőben… (hüpp), sírtam Hagriddal is (…és elképzeltem milyen klassz lehetne, ha engem is vinne a karjaiban). ja, Dobbyért… ;( 
Drukkoltam végig a triónak, bár tudtam, hogy Hermione továbbra is okos. 
Nevettem, miközben Neville nagymamáját elképzeltem, és akkor is, amikor magam előtt láttam kicsi Gróp fejét, miközben néz be a kastély ablakán.


Hogy csalódtam-e végén? Nem. 
Hogy zavart-e a befejezés? 
Nem. 
Harry Potter egy mesehős, akit szerettem, kedveltem, akinek drukkoltam, aki mellett voltam, akibe szerelmes voltam (na mégsem :P), akinek Mamája voltam, akivel kipróbáltam, milyen A köpeny alatt (sic!), akivel……


Köszi Harry, Hermione, Ron, és minden kedves ember, még te is szemétkedős Piton, hogy végre nem zombiként fogok élni, hogy visszatérek a háztartáshoz, a családomhoz, a munkához az új tanévben.


Ja, és köszönet a családomnak. Nem volt egyszerű velem az elmúlt néhány napban, amikor kitűztem, hogy holnap estére be kell fejeznem… 
Puszi nektek!


..és ahogy mi mondjuk a csoportban: Itt a vége, fuss el véle. Ha nem hiszed? -Járj végére!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...