2011. augusztus 24.

Fejős Éva: A mexikói

(Első reakcióim között:
Fejős Éva: A mexikói
Mindig egy lépéssel előtted jár_
jobban jártál volna, ha sose éred utol, azaz kedves Zsófi, hogy te mekkora hülye liba vagy!)
Komolyra véve: :))
A molyon felháborodott Fruzsi a Fejős: Csajok regény-könyv-irodalom stb. kapcsán, így gyorsan elrohantam egy könyvért a könyvtárba.
Bár kb. 3 éve olvastam a Hotel Balit, amit nem pozitív jelzőkkel illettem, így többet nem is voltam hajlandó a kezembe venni. Most viszont plecsniért vagy viccből AKARTAM egyet. Szóval elrohantam a könyvtárba, ahol nehezen, de sikerült szereznem egy példányt. (http://moly.hu/karcok/104080) (Update 2014-12-30: mar nem vagyok molyista)

Harry Potterrel együtt haladva ma befejeztem e remek művet.
Többet sem, köszönöm. Nem én vagyok a célközönség. Olvassa, aki akarja, én nem gátolom. Nekem kevés, nem mondom, hogy semmi (kizárólag A mexikói-ra gondolok), mert én is utaztam a világon keresztül, és kávéztam egy kis könyvesboltban Rafaelnél, de közelíti a "nekem semmilyen értéket nem adott" meghatározást.

A molyon így elemeztem :)) (Amikor még tag voltam ott.)

Két csillag, mert előzetes várakozások szerint nem haltam bele, és a Csajok híréhez képest mindenképpen jobbnak tűnt.
Szóval volt ez a Zsófi, aki 20,48-as BMI index-szel húsosnak tartja a fenekét. Elégedetlen az életével, még a hosszan tartó kapcsolata is beszólt neki, mert nem figyel a kapcsolatukra, állandóan dolgozik és amúgy is üres a hűtő, és a közös lakás megvásárlása óta problémák tömkelegét érzik maguk körül, szóval Zsófi, a drága erre bepipul, rájön, hogy ő nem érzi magát boldognak, mire megcsalja egy egy-éjszakás Pabloval a Hosszantartó Dávidot.
Pablo tudhat valamit, mert ez a buta liba -JEL-ként értelmezve Pablo tükörbeli rajzát- repülőre száll meg sem áll Lisszabonig, egy lépéssel utána lohol, Barcelonában ellopnak a farzsebéből 1500-1800 eurót, mert nem bízik a szálloda széfjében ( _Oh, mein Gott!_ )
Aztán valóságshow-ba is bekerül, végül Törökország után még Mexikóba is elrepül, hiszen hol lakhat vajon A mexiói Pablo?
Közben van egy mexikói szál a regényben, ahol fel sem fogtam mi történik Lucindával, Rafaelle, és ki az az Alinda, lassanként csörgedezett, próbáltam összerakni, és lám a végén csak összekapcsolódott a dolog.
Zsófi csak loholt , aztán lecsendesedett és rájött, hogy (VÉGRE) megtalálta önmagát.
Én is letörölhettem verejtékeimet, legyen boldogan élnek, míg...
aztán becsuktam a könyvet.
Észrevételek.
1. jaj.
2. jajaj.
3. én ( a mostanában megtalált naplóimat olvasva) 19-17 évesen viselkedtem így.
4. egyszerű- mondjuk, hogy túlzottan letisztult mondatok.-amolyan szájbarágósak, nehogy fantáziálhassak egy kicsit.
5. ebben nem volt sok ronda beszéd, vagy pedig csak nem tűnt fel, annyira rondán beszélhetek én is... (újra nem olvasom, hogy ezt kiderítsem)
6. A fene a jó dolgát ennek a csajnak! Le van írva, hogy minden az ölébe hullt, nem kellett küzdenie. Ha nem így lett volna, akkor már megtalálta volna önmagát biztosan.
Vannak benne igazán cuki idézetek, egyet elrejtettem valahova, majd megkeresem. Több energiát nem vagyok hajlandó belefektetni.
(Kicsit később.) Na, megtaláltam! : ."Egész nap úgy végezte a munkáját, mintha lett volna egy „robotklónja”, amely rutinból megoldja a felmerülő problémákat, mert van olyan kedves, hogy hagyja őt gondolkodni. Nem mintha bármilyen értelmes gondolat eszébe jutott volna, egyszerűen utálta magát a félrelépéséért, és nem is értette, énjének melyik része sodorta ebbe a kalandba. Úgy érezte: felborult a világa. Lehet, hogy a folyamat már korábban elkezdődött, de mostanra biztos lett benne, hogy minden szétesőben van körülötte. (…) Valamikor délután ugrott be neki, hogy személyiségének olyan része mutatkozott meg, amikor belevetette magát ebbe a kalandba, amelyet nem ismert igazán- vagy amit szeretett volna elnyomni. Elfelejteni. és attól ugyanúgy megrémült, hogy … úgy érezte, hogy ez nem csupán egy kaland volt… hanem jel. Az az ábra, az elnagyolt rajz a tükrön- amit, mint utólag észrevette, Pablo az ő, táskájából kipottyantott szemceruzájával rajzolhatott oda, hiszen a ceruzát sehol sem találta-, a lépcső és a kép, amely beszippantotta… Rémisztő volt. (…) lehunyt szemhéja mögött érezte, hogy szinte fizikai változás történik benne. Vonzotta valami, ugyanakkor ellen akart állni neki. Gyorsan kinyitotta a szemét, hogy visszatérjen a valóságba, de akkor egyik pillanatról a másikra, rátört a fejfájás."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...