2010. október 31.

Kiss Mirella: Lilla és a Prof


Jött, ment, ennyi volt.
Elég erősen elgondolkodtam, vajon kell-e ez nekem? Bebizonyítani az első megérzés ellenkezőjét..szeretném vagy nem szeretném. Stippistopnak hála előttem a könyv, elkezdtem a versek olvasását.
Mirella (engedjétek meg, hogy így szólítsam a költőnőt) művei tele vannak rejtett (és nem rejtett) szexualitással, amik persze szépek, gyönyörűek, sőt izgatóak is lehetnének, de sajnos....... hmmm.

A kötetben két esetleg többszereplős versek olvashatók, amik Lillácskának és párjának napi történéseikre és kapcsolataikra utalnak.
Lilla és barátnőjének élete, és a velük élő HÍM-mel (=Viktor a kutya) kiegészítve.
Lillácska mikor akar tangózni tanulni, vagy éppen mikor akar flörtölni, vagy éppen mikor hiszi azt, hogy bevécézett éjszaka sok csokizabálástól.
A 32. oldal leverte a biztosítékot, szó szerint lehunytam szememet, szép lassan bezártam a könyvet, és nem nyitottam ki azóta. Nem büntetem magam, hisz nincsen miért. Ennyi volt. Nézhetjük mindkét oldalról: vajon melyikünk nyert és veszített Mirella és én közöttem?
Elgondolkodtató, hogy milyen az ízlésem. Biztos nem olyan, mint Márton Lászlóé és a kurátoroké. Biztosan nem lennék képes ennyi -számomra- minősíthetetlen kortárs irodalmat olvasni.

Tulajdonképpen nem is tudom, mikor fogom rászánni magam, hogy az elmúlt évek Bródy Sándor díjasait olvassam. Bevallom, hogy kortárs irodalomban van pótolnivalóm, de semmiképen nem fogok megfutamodni. Inkább olvasatlanul fogom bezárni a könyveket. Az időm drága, a véleményem az enyém, a tetszési indexemet én alakítom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...