2010. augusztus 21.

Kakukktojás


Mindenki kakukktojás bizonyos nézőpontból nézve?

Mostanában elég sokat foglalkoztat a dolog: kakukktojás vagyok a családomban. Kire hasonlítok leginkább? Főleg természetben.
Ha szüleimet és nagyszüleimet tekintem, akkor legközelebb egy nagymamám áll hozzám, aki 19 éves koromban meghalt.
(Testvéremet pedig bele sem keverem, mert véletlenül záp-nak nevezném :-S)
Ő volt az, akivel rengeteg időt töltöttem, aki belém plántált sok olyan szeretetet, amit én csak nyújtani tudok. Ő adott nekem olyan értékeket, amelyeket máig őrzök, és idővel elő-előtörnek. (Persze ezt is csak felnőttkoromban értettem meg, amikor már késő volt...)
A családban sokan nem érdeklődnek az "én" dolgaim iránt. Gondolok itt pl. a könyvek szeretetére, vagy a népzene, néptánc szeretetére, stb.
Ha gyerekeimet figyelgetem, hogy milyenek, mit szeretnek, akkor ismét meg kell állapítanom, hogy kevéske tulajdonságomat figyelhetem meg rajtuk.

A Kedves ismer, segített, de a gyerekek nem voltak igazán befogadók. Én pedig nem erőltettem, hiszen: mi értelme lenne? Jelen van napjainkban, megadom a lehetőségeket, de ők választanak bizonyos határokon belül.
Tudom, hogy ez még alakul, de ezek által nem egyszerűek a családon belüli kapcsolatok.
Sok-sok tolerancia szükséges.
Terelgetések, önkritika gyakorlása, hinni abban, hogy jól csinálom. Hinni abban, hogy elérem azt, amit szeretnék: ez pedig mindössze az, hogy megállják majd helyüket a világban, kapcsolataikban mindig megtalálhatóak legyenek az ÉRTÉKEK.

A fejemben lévő célokat idővel módosítgatni kell az ő igényüknek, természetüknek megfelelően.

Ki mondta, hogy a gyereknevelés egyszerű feladat lesz? Senki?....Akkor én miért gondoltam?

Nem rosszkedv íratta meg ezt a posztot. Csak napok óta a fejemben van. Hetek, hónapok, évek óta küzdöttem sok minden ellen és mellett, de be kell látnom, hogy majd kialakul.
Hangolódni kell tovább egymásra. Mindig, mindenkor és folyamatosan.











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...