2010. június 15.

Stephenie Meyer: hajnalhasdás (Breaking Dawn)


Egy röpke és rövidke értékelés előtt mindenképpen fontosnak tartom néhány gondolatom leírását.
Nem értettem eddig sem, hogy miért kell egy ilyen sokak által-kritikán alulinak tartott művet/alkotást leszólni? Olvassa, aki kíváncsi rá, és ne olvassa aki nem. Engem a T1 (Alkonyat) elolvasása nagyon kíváncsivá tett, elolvastam, és tetszett. Ez után érdekelt a többi rész, amik már egyre kevésbé vonzottak, de azért szántam rá egy kis időt, mert nem szerettem volna a wikipédiából megismerni az eseményeket.
Elvonatkoztattam ki-mit olvas, nem szoktam elítélni senkit, olvasson bármit is. Számomra a mai világ képernyőfüggősége károsabb, mint bármilyen történet fejben való elképzelése.
Visszatérve a Twilight sorozatra:
Igen, van 4 rész, olyan amilyen, többé-kevésbé érdeklődtem irántuk, többé-kevésbé tetszettek.
Az utolsót, a T4-et (Hajnalhasadás) is befejeztem, gondolataimat megosztom mindenkivel:
- utolsó rész volt, fellélegeztem, mert éppen elegendő volt ennyi időt töltenem vele, több nem lesz, max. az első könyv Edwardunk szemszögéből.
- igenis én is átestem ezeken a "lehet-e barátság fiú-lány között", így voltak részek, amelyeket megértettem, bár iszonyodva gondolkodtam el, hogy "jaj, én is ilyen h.lye voltam?"
- Edward párti vagyok, így két ember zavart: Bella: aki beleesett ebbe a "két férfit szeretek" dologba, (de mint mondtam őt kissé megértem), és Jacobot nem szerettem, engem végig idegesített valamiért.

A Hajnalhasadás lapjai gyorsan fogytak egészen a könyv feléig. Érdekelt a történet, számomra izgalmas események történtek. Végre minden kezdett helyreállni, szerelem-házasság tekinetében a boldogság is rendben volt. Jött a "Boldogan éltek, míg meg nem....", ám mindez megváltozott Renesmee növekedésével.
A Jacobbal kialakult hármuk közötti idill nyomasztóvá kezdett válni számomra, szó szerint sok volt nekem ez a "Vérfarkas-Vámpír szimbiózis", és elkezdtem kínlódni az oldalakkal. Alig vártam, hogy befejezzem. Dühödtem ezen a nagy két tábor közötti boldogságon, elfogadáson. A könyv csörgedezése lassú patakocskává vált.
A Volturi megjelenésével izgatottan vártam a nagy harcot, aminek végkifejletét természetesen nem mondom el. A történetnek vége: 1. Marad a "Boldogan élnek, míg.....ki nem nyírja őket valaki?" vagy 2. "Kinyírta őket a Volturi." vagy 3. "Kinyírták őket a Vérfarkasok." vagy 4. "Világégés következtében mindenki meghalt."

A Négy könyvet tekintve: semmiképpen nem bánom, hogy elolvastam a könyveket, mert képben vagyok gyermekem idősebb barátainak olvasmányvilágával kapcsolatban, mert egy újfajta dimenziót adott nekem, mert kikapcsolódtam a sok depresszív hangulatú irodalmi olvasmányok zöméből. Szerintem S.M. jót alkotott. El kell fogadni, hogy a szépirodalmi műveken kívül vannak szórakoztató irodalmi alkotások is, ezeknek tekintetében, én inkább erre szavazok, mint a szerelmes-csöpögő ponyvákra.
Személy szerint az első rész tetszett a legjobban. Az alkonyatban még a halandó világé a főszerep, az "egymásratalálás" fontos momentum a történetben, ami az én lelkemnek kell. A második és harmadik rész nekem egyre nagyobb kínlódás volt. Ez az utolsó a végkifejlettel visszahozta a történetet a JÓ kategóriájába.

T1: 5
T2: 4
T3: 2
T4: 4

Köszönet a Könyvmolyképző Kiadónak.

4 megjegyzés:

  1. Nagyrészt egyetértek veled, főleg az "akinek nem tetszik, ne olvassa és kész!"-résszel - nem értem, miért olyan nehéz nem törődni valamivel. Az emberek szerintem túl sok energiát pazarolnak arra, hogy fikázzák azt, ami valamiért nem tetszik nekik. Ahelyett hogy egyszer elmondanák a véleményüket, aztán továbblépnének. Én se törődök olyannal, ami nem jött be, minek pazaroljam rá az időmet, ha fordíthatnám engem érdeklő dolgokra is?... Szóval furán gondolkodnak sokan, az Alkonyatot meg divat leszólni... :s

    Ami a sztorit illeti: igen, a végén én is gondolkodtam. Arra jutottam, hogy direkt ilyen nyitott a vége, mert így tud még írni hozzá Meyer, ha akar. Mondjuk szerintem már nem kéne, hacsak nem valami nagyon frappáns és ötletes folytatásról van szó. De eléggé gyanúsan hagyott kis kapukat, amiken visszatérhet majd, ha úgy adódik.. :'D

    Nekem is az első rész tetszett a legjobban, viszont ez a befejezés is jó, én úgy éreztem, itt teljesedik ki az általa elképzelt világ :)

    Hm... asszem most csak ennyi jutott eszembe :)

    VálaszTörlés
  2. Én nem szerettem volna nyitott véget. Konkrétabbnak jobban örültem volna, mert nekem így lett kerek. Áttértünk a vámpírvilágba........, nekem éppen elég ennyi.
    Ha lenne még folytatás, azon húznám a számat :-)
    Bár őszintén bevallva az "Alkonyat-Edward szemszögéből" könyvre még várok. :-D

    VálaszTörlés
  3. Ja, szerintem is elég lenne ennyi..
    De nem úgy volt, az Edward-könyvet mégse fejezi be? o_o Én azt hittem, azért tette fel a honlapjára, ami elkészült belőle..

    VálaszTörlés
  4. Ezt én is hallottam, de azt is hátha mégis megírja... Nem is olvastam a neten csak egy kis töredékét kalózfordításban... (így nem az igazi).

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...