2010. március 12.

Emlékek, merengések, köszönetek: egy oldalról - egy témában


Mennyi minden történt a héten? Szóval sok minden...
Megerősödtem abban, amit eddig is tudtam, hogy a Kicsinek szuper óvónénije van. Mindenki reméli/remélheti, hogy gyermeke jó kis csapatba kerül, fontos állomás lesz az életében az a 3-4 év amit az intézmény falai, az óvodapedagógusok és dadusok karjai között töltenek.
Nekem szerencsém volt. A Nagy a kezdeti ovis hányódás után kikötött a béke szigetén, ahol a "csendesebb-nyugodtabb" Lányok létszámfölénye magába szippantotta, és a vizualitás terén remekelhetett: folyamatosan kifejezhette magát rajzaival, alkotásaival. Támogatták őt, erősítették erősségeit, gyengeségeit. Megszólalni nem annyira szeretett. Bimbózó "szerelmi kapcsolata" majdnem "tragédiába" torkollott, mert a két barát majdnem párbajokat vívott kegyeiért. Az óvónénik bevállalták a táboroztatásukat, ennek hatására, a szoknyám szélét, ill. a farmerom szárát fogó Lányom úgy kinyílt, hogy szívesen megy bárhova ottalvásra is.
Megerősödve ment iskolába, s bár nem tartja senkivel a barátnőséget-barátságot, úgy gondolom szép emlékei vannak az ovis éveiről.
A Kicsi ovis évei fantasztikusan alakultak. 4.évét tölti csoportjában, és olyan barátságokat kötött, hogy ezt szívesen vinném tovább az életében. Az "ötösfogatuk" minicsoporttól szépen alakult, hihetetlen gyönyörűséggel képesek együtt játszani, összedolgozni.
Bár úgy tűnik öten négyfelé mennek, mindenképpen megkísérelném a folytatást.
Lassan ő is búcsúzik. Szánalmas, hogy így elérzékenyülök. Pedig minden reggel, amikor három felé kell rohannunk, azt emlegetem: "Milyen jó lesz, ha te is iskolába fogsz járni!" Közben tudom, hogy nem így van.
Búcsút veszek az ovitól, már csak hébe-hóba megyek majd vissza.

Gyermekeim megkapták (talán) az óvoda legszuperebb pedagógusait, akiket én soha nem nézhettem meg munkájuk közben, mert két félénkecske Apróságom ott töltötte napjának nagy részét.
Lányok! Vigyázzatok: a Fiókáim kirepültek, jövőre megyek tanulni!

Szép emlékeim lesznek ezekről az évekről. Csak remélem, hogy néhány szülő, és gyermek ugyanígy gondolkodik rólam...

Köszönöm Nektek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...