2009. június 25.

Freya North: Mindent anyánkról


Az írónőtől 10 éve olvastam egy könyvet, ami tetszett így a hangzatos „Az év legromantikusabb regényírója” titulus (ami ezen a könyvön szerepel) észrevétele után gyorsan kikölcsönöztem a könyvtárból.

A könyv 3 testvérről szól. Lányok, akik rendezett családi viszonyokkal rendelkeznek, csak éppen nem az édesanyjuk nevelte fel őket, mert ő „lelépett egy denveri cowboyjal”. Ez a tény kismilliószor elhangzik a regényben.

A nők a harmincas éveikben járnak, betekintést nyerhetünk életükbe, problémáikba, örömeikbe, megismerhetjük a nagybácsit, Djangot, aki felnevelte őket, aki apjuk és anyjuk volt egyszerre.

Az események haladnak, a könyv egyes oldalain ki kellett volna tenni a 18-as karikát, mert a szexjelenetek alaposabban kidolgozottak, mint maga a történet. Az idilli nyugalomba váratlanul felmerült probléma olyannyira felkavarta az állóvizet, hogy reménykedni kezdtem a fordulatban, ami számomra nem érkezett el.


A könyv olvastatja magát, fő vonala a gyermekvállalás témája, hiszen vagy a „gyermek miatti eltávolodás”, és a „gyereket szeretnék” téma lebeg előttünk, kiegészülve a nagybácsi apaszerepével, és az „anya elhagyta a 4 év alatti gyerekeit a szerelme kedvéért”. (Ez utóbbitól a bicska nyílik a zsebemben, és én a könyv végén sem adtam feloldozást az anyának.). A családi összetartozás meghatározó a könyvben, jól ábrázolta az írónő az „egymás mellett állunk, mert összetartozunk” jeleneteket.

Számomra felületes, egyszer olvashatós élményt adott, hiányzott belőle a mély gondolatiság, pedig fontos témákat, problémákat feszeget a könyv. A címe sem tetszik, eredeti címe: Home Truths


(………és megtaláltam: F.N mindhárom lányról írt egy könyvet, Cat, Fen, Pip címmel, ami megelőzte ezt a regényt, és valószínűleg nekem fontos lett volna azokat olvasnom, de magyarul nem jelentek meg.)

3.

2009. június 20.

Chitra Banerjee Divakaruni: A fűszermesternő


Tilo a fűszerek mestere. Indiai születésekor a Nayan Tara nevet kapta, ám kalandok, varázslatok, misztikum és szerencse segítségével Tilová, egy fűszermesternővé vált.

Ők egy tanulási folyamatban, kiválasztottként válhatnak (alakulhatnak) fűszermesternővé, akiknek szigorú szabályok szerint kell élniük: nem léphetnek ki a boltjukból, nem nézhetnek tükörbe, nem érinthetnek meg embereket, egyformán kell érezniük az emberek iránt…


Tilo egy éve vezeti az oaklandi fűszerbazárt, ide jöttek segítségért, beszélgetésért, megértésért az USA-ba vándorolt indiaiak, a helyiek. Egy napon belép a boltba egy „amerikai”, akibe szerelmes lesz. Az egész élete során kevéssé szeretett nőben fokozatosan megfogalmazódik, hogy a fűszerek iránt tisztelet érez, ám az emberi szerelem adakozó, heves és követelő. Tilo próbálja észérvekkel távol tartani magát ettől az érzéstől, hogy „szíve ismét a fűszereké legyen”,( mert a fűszerek egyre kevésbé mutatják neki az utat), de a szerelem érzése miatt fokozatosan mond le a szabályok betartásáról, de azzal is tisztában van, hogy ennek következményei lesznek. A történet néhány indiai hagyományt érintve meséli el a bevándorlók nehézségeit, Tilo eddigi életét, a szerelem „pusztító” érzését.

Chitra Banerjee Divakaruni dínyertes író és költő, aki témáiban a dél-ázsiai helyzetet, a nőket, a bevándorlás témakörét a mágiával és a misztikummal fűszerezi.


A könyv számomra kissé vontatottan kezdődött, de aztán olvasmányosabbá, folyamatosabbá vált.

A fejezetek a fűszerek nevét viselik, ezek varázslatos tulajdonságait a boltba betérő emberek életén keresztül is

merjük meg, akiknek története, élete a történetben vissza-visszatér. A regény –véleményem szerint-néhány hetet ölel fel. Az írónő társadalmi kérdéseket is feszeget, azaz hogyan képesek a bevándorlók lassacskán „amerikanizálódni”; arra keresi a választ, hogy „tisztában lehet-e valaki is azzal, hogy valójában mi akar?”

Tilo történetének a vége teljesen meglepett, nem számítottam erre a végszóra; olvasás közben 2-3 másik befejezést alkottam meg magamnak. (egyiket sem árulom el… :))


4/5
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...