2009. július 3.

Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány


Újabb varázslatokkal fűszerezett családregény került a kezembe, és nagy élményt nyújtott. A történet egy amerikai kisvárosban játszódik, itt él a Sparrow-család. 13 generáció óta csak lányok születnek mindig márciusban, akik a 13. születésnapjukra egy „boszorkányos képességet” kapnak ajándékba a Sorstól. Volt aki a fájdalmat nem érezte, volt aki nagyon gyorsan futott, volt aki sokáig bírta a víz alatt, volt aki megérezte a hazugságot…. Képességeik közös vonása az volt, hogy valamilyen módon segítették az embereket. A történet Stella a tizenharmadik „boszorkány” 13 születésnapja körül kezdődik, aki ajándékként megkapja azt a képességet, hogy előre látja az emberek halálát. Ebből lesz egy probléma, aminek kapcsán megismerhetjük a Sparrow család életét: miért lett az első boszi neve Rebecca Sparrow (sparrow=veréb), aki a semmiből jelent meg; megismerhetjük a családi viszonyokat, a konfliktusokat, a szerelmeket, a kisváros néhány lakóját.


Az írónő olykor kalandozik, össze-vissza ugrándozik az időben, de a fantasztikusan szőtt mondatok, szavak, mesebeli jelenetek, ember-és jellemábrázolás megalkotása miatt ez nem volt zavaró. Számomra a hatalmas végkifejlet nem érkezett el, minden ment a vártak szerint, csak olykor történt meglepő esemény. A könyv olvasatta magát, gyönyörűen megalkotott hasonlatok, metaforák, megfogalmazás között halad a könyv cselekménye, amiből nem marad ki az izgalom, a szerelem, a misztikum.
(A magyar borító nekem nem tetszik.)

5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...